A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

KIS PAPP László: Fotogrammetria az építészetben és a régészetben

8. kép. Technokart kiértékelő műszer ről, állványról, helikopterről kell fényképezni. A kiértékelő műszerekkel szemben új igé­nyeket támaszt a dönthető tengelyű kamarák alkalmazása. H. Foramitti tervei alapján először a Zeiss—Opton cég gyártott nagy dőlésszögű kamarákat. A kiértékelő műszerek­hez kiegészítő dőlésszámlálót szerkesztettek, ami a műszer és a rajzasztal közé iktatva megadja az y mozgás megfelelő korrekcióit. A képátalakító berendezésekben a nagy dőlés­szögek nem állíthatók be. A Zeiss—Opton gyár és a Wild gyár is készített egy speciális képátalakítót speciális dőlésszögekre és speciális fókuszra. 4. Felvételi módszerek a műemlékvédelemben és a régészetben: A legegyszerűbb felvételi és kiértékelési körülmények normál sztereogram készítésénél adódnak. A földi sztereofotogrammetria normál esetén kívül gyakran szükséges függőleges, vagy dőlt ka­maratengelyű felvételek készítése. A sztereokamarák alkalmazásának hátránya, hogy az állandó bázis miatt korlátozott a tárgytávolság. Az egyes (mono-)kamara jól alkalmaz­kodik az igényekhez. Rövid bázissal közeli, hosszabbal pedig pl. topográfiai felvételek készítésére alkalmas. A fotogrammetria építészeti és műemlékvédelmi alkalmazásakor több szempontot kell figyelembe venni annak eldöntésére, hogy melyik felvevő rendszert alkalmazzuk. Először a rendelkezésre álló műszereket kell megvizsgálni a megkívánt pontosság és gazda­ságosság szempontjából, majd az adott feladatnál kell eldönteni, hogy az egyképes vagy kétképes fotogrammetriát kell-e alkalmazni. Meg kell vizsgálni a felvételek kiértékelhető­séget, valamint azt, hogy egyáltalán indokolt-e a fotogrammetria alkalmazása a hagyo­mányos módszerek helyett. Az alkalmazandó készülék és módszer megválasztásakor dön­tő szempont az objektum hozzáférhetősége. Fényképezési távolság szerint megkülönböz­tetünk szokványos földi sztereofotogrammetriát (a távolság 15 m-nél nagyobb) és közeli fotogrammetriát. A fénykép az objektum minden részletét és környezetét is ábrázolja, a kiértékelésnél tetszés szerinti általánosítási fok választható. A műemléket környezetével együtt kell védendőnek tekinteni. A teljes dokumen­tációhoz ezért térképeket készítenek környezetükről is, a növényzet ábrázolásával. Külö­94

Next

/
Oldalképek
Tartalom