A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

FELD István: A zubogyi református templom kutatása

A diadalív szélein a kemény vakolattal borított falazat jelentkezett, a teljes középső rész azonban a finom szürke habarccsal készült. Északi oldalán másodlagos elhelyezésben egy kétszer hornyolt bordatöredéket találtunk, felette pedig állványgerendát (16. kép). A régészeti kutatás során először a templom körüli területet vágtuk át kutatóárkokkal. A nyugati hajófalra merőleges K.l. árokban talált 80 cm vastag újabb feltöltés alatt lehetett a középkori járószint. Keleti felében egy keskeny, csekély alapozású falmaradványt találtunk. Ennek feltárását a később szelvénnyé bővített K.8. árokkal végeztük el (17. kép). Kiderült, hogy itt egy, a nyugati falhoz hozzáépített előcsarnok állt, melynek alapfalaira később támpilléreket építettek. Előkerült az egykori nyugati kapu küszöbe is. K.2. árok az északi hajófal közepéhez futott be. Itt is 80 cm vastag feltöltést figyeltünk meg, melyet a belőle előkerült leletanyag a XVII-XDC. századra keltez.

29 Északi végén valószínűleg az altalaj jelentkezett. Körítő falra nem bukkantunk, ennek a többi árokban sem találtuk nyomát. Délen egy osszáriumgödör került elő, a fal mellett pedig 17. kép. A K.8. kutatóárok délről 19. kép. A sekrestye feltárása 29. A kutatás jelenlegi állásánál a kerámiaanyag szétválasztása szinte lehetetlen. A kutatás során egyébként csak néhány, jellegtelen középkori edénytöredék került elő. 46