A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

FELD István: A zubogyi református templom kutatása

bukkantak. A foltokból egy gyermekét tartó Mária-alakot tudtak kivenni. Ugyanekkor egy befalazott ajtót is találtak.

2 ° Újabb, jelenlegi műemléki felfogásunknak megfelelő helyreállítását az Országos Műemléki Felügyelőség 1974-ben vette tervbe. Kutatásunk ennek előkészítését szolgálta.

21 A templommal a szakirodalom keveset foglalkozott. Mártha Ferenc lelkész 1888ban foglalta össze először kéziratos dolgozatában az egyházközség történetét, ő az 1758as felirat évszámát tévesen 1658-nak olvasta. Doktor Dezső lelkész 1934-ben arról írt, hogy a templom Mátyás király korában épült. Bárdos Zoltán 1947-ben készített dolgozatában az 1907. és 1934-35. évi munkákról számolt be.

22 Nyomtatásban először Kováts J. István emlékezett meg templomunkról, építését szintén Mátyás korára helyezve. Genthon István kistopográfiájában a XV. századra keltezte, s a téves olvasat nyomán 1658-ra helyezte a padok készítését, míg a karzatokat és a harangtornyot XVIII. századinak vélte. Az egyetlen önálló cikket Kalas Imre írta a templomról. Felfedezte aszimmetrikus elrendezését és először írta le részletesen a famennyezetet. Az ablakokat a Hunyadiak korából eredeztette, de elképzelhetőnek tartotta, hogy a templom korábban épült. Tombor Ilona összefoglaló munkájában a famennyezeten a gótikus szerkezet továbbélését mutatta ki, mivel az ornamentika a deszkák hosszúkás alakját követi. Egy hazai műhelyhez sem tudta kötni, ezért mesterét észak felé kereste. Az 1758. évi feliratról nem volt tudomása. Újabban Marosi Ernő említette meg a templomot Genthon és Tombor adatait felhasználva.

2 3 A templom kutatása Helyszíni kutatásunk a rendelkezésre álló lehetőségeken belül a teljességre törekedett. Elvégeztük a falak teljes feltárását, kilenc kutatóárokkal és három szelvénnyel szondáztuk az épület közvetlen környékét, valamint feltártuk a teljes templombelsőt (7. kép). A falkutatás során kiderült, hogy 1935-ben igen alapos munkát végeztek: alig maradtak meg a korábbi vakolatrétegek, s így az ekkor készült sárga vakolat alatt csak a különböző habarcsú falazatok jelentkeztek. A falfelületeket először csak szondáztuk, majd ahol ez szükséges volt, nagyobb felületekről távolítottuk el a vakolatrétegeket, minden esetben tanúfoltot hagyva belőlük. A templom teljes egészében tört kőből épült, téglát csak az előtér építésénél és néhány kisebb javításnál, átalakításnál használtak.

24 A hajó déli falának a bejárattól kelet20. A jegyzőkönyveket Szabó Mária lelkész szívességéből nézhettük át, a többi adat a sárospataki Református Kerületi Levéltárban őrzött kéziratokból származik (Mártha F. im., Doktor Dezső: Zubogyi gyülekezettörténeti adatok 1934. At. 800.; Bárdos Zoltán: A zubogyi református templom 1947. At. 1615.) E kéziratokra H. Vladár Ágnes hívta fel figyelmünket, melyért ezúton mondunk köszönetet. 21. A helyreállítás programtervét H. Vladár Ágnes építészmérnök készítette el, ő készíti a kiviteli terveket is, munkatársával Káldi Gyula építészmérnökkel. 22. ld. a 20. jegyzetet. 23. Kováts J. István: Magyar református templomok II. Bp, 1942. 538.; Genthon István: Magyarország művészeti emlékei II. Bp. 1961. 321.; Kalas Imre: A zubogyi középkori templom = Borsodi Szemle 1959. 1. 64-66.; TOMBOR 48-49. MAR OSI 42, 133. 24. A felhasznált kőanyag a környékről származhat, ugyanis igen gyakran tartalmaz vasércet. 39