A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

FELD István: A zubogyi református templom kutatása

Történeti adatok Ila Bálint kutatásai alapján úgy tűnik, hogy az erdős, rossz talajú vidéket a honfoglaló magyarok nem szállták meg, s az később az uralkodó kezére jutott. A nagyszámú szláv eredetű helynév arra utal, hogy jelentős szláv népesség élt itt már talán a honfoglalás előtt is. Zubogy neve is szláv személynévből származik, s hogy korai lakosságának jelentős része szláv lehetett, a szűkebb környék egymás mellett található szláv földrajzi nevei is bizonyítják.

5 Valószínűleg szlávok voltak annak a kora Árpád-kori vaskohászatnak a művelői, melynek emlékeit az utóbbi évtizedek kutatásai derítették fel. A legtöbb környékbeli falu határában találtak vassalak-előfordulásokat, Trizsen, Imolán és Felsőkelecsényben pedig vaskohókat is feltártak. Ezek korát az előkerült IX—XII. századi leletek határozták meg. A királyi szolgáltató szervezetbe tartozó vasverők a XII. század végén valószínűleg északabbra költöztek.

6 A korábbi, egymástól még élesen el nem különülő településmagvakból Ila Bálint szerint a XII. század második felétől jöttek létre a zárt falvak. A király a vidék nagy részét korán, még az okleveles gyakorlat elterjedése előtt eladományozta, ezért az egyes településekről keveset tudunk. Zubogyról ismeretes, hogy kezdetben a gömöri ispánsági vár földje volt, eladományozására ugyanis csak későn került sor. Megtelepedésének kezdeteit Ila Bálint személynévi elnevezése és későbbi magas portaszáma alapján keresi a XII. századi második felében.

7 1282-ben említi először oklevél a falut. Ebből megtudjuk, hogy addigi birtokosa egy Dáma nevű gömöri várjobbágy volt. Magtalan halála után IV. László király „terram Zubud" János fiainak, Heimnek és Demeternek adományozta. A megadományozottak az ősi, Csanád megyei eredetű Ajtony-nemzetség tagjai voltak. Ez a nemzetség már korábban megszerezte a gömöri Alsószuhától a borsodi Kurityánig terjedő nagy földterület jelentős részét, később pedig annak kikerekítésére törekedett. Tagjai falvakat vásároltak, birtokokat vettek zálogba, vagy ahogy Zubogy esetében történt, a királytól kértek adományt a kiszemelt földre.

8 A nemzetség tagjait az első időkben a „de Szuha" melléknévvel említik, ami az első adományra, a korábban szélesebb értelemben használt Szuha-földre utal. Bár a nemzetség ágakra bomlása már korán megindult, az egyes ágak még hosszú ideig közösen, osztályos atyafiságban birtokolták földjeiket. így Zubogyon Heim és Demeter mellett egy rokonuk, Miklós fia Miklós is birtokolt. Egy 1299. évi oklevélből arról értesülünk, hogy az ugyan5. ILA 1940. 22-26.: 1968. 198-201.: 1976. 98-105. 6. Heckenast-Nováki- Vastagh-Zoltay: A magyar vaskohászat története a korai középkorban Bp. 1968.147-171. 7. ILA 1940. 22-24.; 1968. 198-199.; 1976. 100-101. 8. Az adományozásról szóló oklevél: ZICHY I. 51-54. - Az Ajtony-nemzetségre: Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig I. Bp. 1900. 91-94.; ILA 1940. 22-24.; 1976. 101. - 1278-ban a Zubogy területébe késó'bb beleolvadt Ozdabugh földet vették zálogba, s az a kiváltás elmaradása miatt az övék lett, 1280-ban már birtokukban van Kurityán. 1295-ben Noákot - Imola eló'djét - vették meg, 1296-ban pedig a Zubogy és Ragály között fekvó'Kázmértelke felét (ZICHY I. 41,42, 48. III. 83.;FEJÉR VII/5. 527.; O. L. Dl. 10 000). 3* 35