A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

PARÁDI Nándor: A kácsi középkori lakótorony

örsúr nemzetség vette birtokába.

4 9 örsúr szálláshelyére vonatkozóan a legfontosabb forrás Anonymusnak a 13. század fordulóján írt Gesta Hungarorumának alábbi sorai: „Azután Árpád vezér és nemesei innen felkerekedve a Nyárád vizéig vonultak s tábort ütöttek a patakok mellett attól a helytől kezdve, melyet most Kacsnak mondanak. Árpád itt nagy földet adott ócsádnak, örsúr apjának, örsúr, a fiú aztán ott, annak a folyónak a forrásánál várat épített, amelyet most örsúr várának hívnak."

50 A középkori krónikák erre a vidékre helyezik Örs vezér szálláshelyét; az örsúr névben levő úr méltóságnév eredetileg törzsfőt jelenthetett.

5! Az örsúr nemzetség birtokai Borsod megye határán belül, a Sajótól az Eger patakig terjedő Bükk hegység alján és a mögöttes hegyvidéken voltak. A nemzetség központját Anonymus, mint ahogyan előbb szövegét idéztük, a Bükk D-i oldalán örsúr várában jelölte meg. A megye központja viszont I. István király (1000—1038) idejében — az örsúr nemzetség szállásterülete egy részének kisajátításával — az országból kivezető út mellett felépült borsodi várral alakult ki. A 13—14. században az örsúr nemzetségből származott családok, a megyének öt részében mintegy 20 falut birtokoltak.

5 2 Az okleveles adatok és a régészeti kutatás eredményei alapján az örsúr nemzetség Kacs környéki település- és birtoklástörténetét a következőkben foglalhatjuk össze: Az okleveles adatokból megállapítható, hogy Kacs (Felkács), a szomszédos falvak közül Daróc (Alkács) és Váralja (Közép-Kács) az Árpád-korban az örsúr nemzetség birtokai voltak.

53 Kandra K, Karácsonyi J., Györffy Gy. örsúr várát Sály falutól É-ra, a Lator patak forrása közelébe, a középkori Váralja falu fölötti hegyre helyezték.

54 Anonymus leírása ide, a patak forrásától K-re mintegy 400 m-re emelkedő hegyre vonatkoztatható, amelynek 250X150 m-es háromszög alaprajzú fennsíkján földvár állt. Mivel ezen a helyen, az utóbbi években megkezdett feltárást leszámítva, hiteles feltárás nem volt,

55 csupán feltételezhetjük, hogy az örsúr nemzetség központja, felhasználva az őskori földvárat vagy annak egy részét, a magyar honfoglalás után először itt alakult ki. Ezt a feltevést erősíti a várhegy közelében, a Lator patak túlsó oldalán végzett régészeti kutatás is, amelynek eredményeként földbe ásott, a cserépanyaga alapján 10. századinak meghatározott ház,

5 6 Árpád-kori rotunda maradványa, körülötte pedig a templom körüli temető sírjai kerültek felszínre.

5 7 A várhegy DK-i lejtőjének kiugró padkáján a 12. század végén — a 13. század elején épülhetett föl az ÉNy-i felén félkör-, a DK-i felében pedig valószínűleg derékszögben záródó alaprajzú lakótorony, amelynek már csak egy falcsonkja áll (13. kép). A várhegy alatt feltárt rotunda az oklevelekben említett Váralja falu temploma, a földbe ásott ház az 49. Györffy Gy.. 1963. 737, 741. 50. PaisD., 1926. 62.: Szentpétery E., 1937. 72-73. 51. Györffy Gy., 1963. 737. 52. Györffy Gy., 1963. 741. 53. Pesty Fr., 1888. 154-157.: Györffy Gy., 1963. 769, 778-779, 798. 54. Kandra K., 1885. 185.: Karácsonyi J., 1901. 420.: Györffy Gy., 1963. 798. 55. A várhegyen 1901-ben végeztek ásatást, de a megjelent közleményből biztos következtetést levonni nem lehet. Inkább csak sejthető, hogy a várhegyen kőépület is állt és több rétegű temető is volt. Gálffy I., 1901. 36-40. - Az 1979-től folyó kutatás keretében elkezdődött az égett vörös sánc átvágása. Az ásatási megfigyelések és a leletanyag arra utal, hogy a rekeszes szerkezetű fagerendás sáncot az őskori település földjéből a 10. században építhették. B. Hellebrandt M.-Simán K., 1980. 94.; RégFüz ser. I. 1981. 79. Gádor Judit ásatása. 56. Gádor /.-Hellebrandt M., 1976. 70., 2. kép. 57. Gádor J.-Hellebrandt M., 1973. 604-605., 4. kép. 26