A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

FÜGEDI Márta: A Bükkalja női népviselete

15. kép. Szentistváni menyecske és lányok míderes ráncikában, 1930. Györffy István felv., Herman Ottó Múzeum, Itsz. 1427. olykor már szövet, „bécsi piros" pótolja. A színes gyapjú- vagy szűcsselyemhímzés elhelyezése is a melles szabásvonalához igazodik, s a palóc cucajokéval rokon.

18 A másik fajta női pruszlik zárt nyakú, deréktól pedig fodros. Ezt Bogácson kispruszliknak, Tardon pedig dakunak nevezik, és ezekben a falvakban a kivágott, rövidebb derekú pruszlik helyett ez az általános (vö: 6, 9, 12. kép).

19 A dakut Tardon jellegzetesen díszítik, selyem vagy rézrojttal, ragyogóval, csipkével, esetleg fiitteres dísszel, mindez hátul a szabásvonalat hangsúlyozza, a daku elején pedig ívesen vagy szögletesen fut körbe, hátul a nyaknál háromszögben átvezetve. Tardon nagyon kedvelték a tüdőszín szőrszalagot, a daku karöltőjére is ezt varrták fodrosra hajtogatva. Bogácson és Szomolyán ezeket a zárt nyakú pruszlikokat szívesen díszítették körben bársony szegessel és sújtassál, zárt nyakát pedig olykor kicakkozták. Hátát gyakran a szabásvonalat hangsúlyozó, ahhoz igazodó színes gépi varrás díszíti. Különösen Bogácsról ismerjük ennek szép változatait. A daku, pruszlik általában sötétebb színű anyagból készült, köznapra kartonból, ünnepre selyemből, purgamentből, sőt selyembrokátból és bársonyból is. Tardon, Szomolyán és Bogácson is a 30-as évekig ingvállban és fekete egyvirágú díszes dakuban esküdött a menyasszony. A női blúzféléknek sokféle változatát viselték a Bükkalján, már a század elejétől. Ezek elnevezése azonban szinte falvanként és nemzedékenként változott. Ismerték és viselték a réklit, testállót, szállikát, ráncikát-ráncoskát, vizitkét, lipitkét, pitart, lityát, mindezeket azonban ma már nehéz egyértelműen megkülönböztetni egymástól. Egyik legrégibbnek azt az egyszerű szabású, alig díszített ujjast tarthatjuk, amit a tardiak testállásnak neveznek (vö: 2,4, 8. kép). Ez zárt nyakú, gallértalan, deréknál laza, egyenes vonalú. Derekánál két vagy három sorban enyhén húzott fodor díszíti. A század elején volt 18. Vö:KreszM., 1977. 19. Vö: Fél E., 1952. 16. - a magyar paraszti viseletben régebbinek az előző típus tekinthető. 251