A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

FÜGEDI Márta: A Bükkalja női népviselete

ingvállas-pruszlikos viselethez hordták, hanem a különböző blúzféle ujjasak elterjedése után azokhoz is viselték. Előfordult, hogy hozzávarrták a vizit ke, ráncoska nyakához. Amikor a 30-as évektől divatba jött a bross, akkor azt is rátűzték a fodorra elöl. A nyakba való fodrot a század elején nemcsak a lányok, asszonyok hordták, hanem már a gyerekek is, még a kisfiúnak is a nyakába kötötték a zubbony fölé (vö.: 2,17. kép). Egyes falvakban ez a fodor csak enyhén húzott volt, másfelé azonban dúsabb, sőt rakott és keményen álló. A slingelt fodor mellett mindig többsoros nyakra való galárist viseltek, szorosan a nyakhoz simulót. Már a kislányok is hordtak néhány sorosat, az eladó lányoknak, menyecskéknek sokszor 10 soros is volt, az idősebb asszonyok pedig ismét kevesebbet viseltek, majd 35-40 éves kortól elhagyták. Csüngőnek a lazább, hosszabb gyöngysort nevezték, ez gyakran színes volt és szabálytalanabb formájú gyöngyök is voltak benne (13. kép). Felette gyakran a szoros galárist is viselték, a 30-as évektől azonban már inkább a csüngőt és láncot, medált hordták. A gyöngygalárist templomba vagy mulatságra vették fel, „valahová menni" inkább a kőgaláris való. A fiatalok régebben még az otthoni munkához is viselték, tehát a köznapi öltözetnek is kelléke volt. A 20-as évektől terjedt el a láncon vagy szalagon viselt medál divatja, ezt sokszor a galárissal együtt is hordták a nyakban. Viseltek a nyakba kötött fekete bársonyszalagot is, olykor medállal, de magában is. Az 1920-as években gyakran a menyasszonyi ruhához is kötöttek nyakukba bársonyszalagot (11. kép). A dísz „fojtó" elnevezésére már csak néhány idős asszony emlékszik.

17 A Bükkalján az ingvállas-pruszlikos viselet Tardon, Bogácson és Szomolyán volt a legjellemzőbb. A pruszliknak, mellesnek két változatát viselték: az egyik derékig érő, rövid, eleje mélyebben kivágott. Ezt a fajtát gyakran gyapjú-vagy selyemhímzés díszítette (14. kép). Bogácsról, Szomolyáról, Cserépfaluból ismerünk ilyen kislajbikat, pruszlikokat, melyek barchenttal bélelt festőből készültek, piros bőrrel cakkosan körbeszegve, eleje és háta gazdagon hímezve. A Néprajzi Múzeumban az ilyen pruszlikok vállon gombolós változata is megtalálható Bogácsról. Ezeknek a kislajbiknak a mintája feltételezhetően a palóc bőrmelles, a cucaj lehetett, ugyanis emlékeznek még arra, hogy barnára festett báránybőrből készült ez a hímzett, piros irhával szegett kis melles. (2 ilyen darabot őriz is a múzeum.) Ennek hatására készülhettek bélelt festőből a pruszlikok, sőt a bőrszegést 14. kép. Bogácsi lány gyapjúval hímzett festő mellesben. Ebner Sándor felv., 1929. Néprajzi Múzeum, Itsz. 61604. 17. Vö:KreszM., 1956. 147. 250