A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

FÜGEDI Márta: A Bükkalja női népviselete

4. kép. Tardi lányok, 1907. Fejükön bokorra 5. kép. Bogácsi menyecske rezes kontyban, szíkötött pántlikával díszített rezes tok, egyikü- nes selyemmel hímzett barna ködmönben (rekön testálló, kezében bunkós keszkenő, a másik konstrukció). Ébner Sándor felv., 1929. Néprajingvállat visel, pántlikával megkötött rojtos váll- ziMúzeum, Itsz. 61612. kendővel, kezében horgolt csipkés zsebkendő. Mindkettőn lefelé végű szőttes kötő. Kóris Kálmán félv.. Herman Ottó Múzeum, Itsz. 1613. hátul 4 szál pántlika csüngött le, végén rézrojttal. A tok tetejét is bokorra kötött pántlika fedte (4. kép). Ilyen kúp formájú tokot viseltek emlékezet szerint Szomolyán és máshol is. Bogácson a tokból alakított főkötőnek többféle érdekes változata volt, melyet Gönyei Sándor már a 20-as években végzett gyűjtése során kiemelt.

5 Legrégebbi a kis kerek rezes tok vagy kerekkonty, (5. kép) mely még valóban csak a fejtetőre tekert kontyot fedte be. Itt is viseltek hegyesebb, kúpos formájú tokot, legjellegzetesebb azonban a szegletessé formálódott ún. lapátos kony (6. kép), amely dobozszerű formájával már homloktól takarta a fejtetőt. Ennek a sajátos alakú merevített főkötőnek jellegzetes a díszítése is. Alul régebben keskeny, később 2-3 ujjnyi szélességben fehér singolás díszítette, ezután következett a köznapra karton-, ünnepre selyemkendő rádolgozása. Az ilyenfajta merevített főkötőt a Bükkalja más falvaiban és a környékbeli településeken is hordták, század eleji családi képeken füzesabonyi, ostorosi és Eger környéki menyecskék is viselik, laposabb, dobozforma, vagy kúposabb, magas és kerekebb változatokban. Szélét mindig singolás, csipke, olykor gyöngyözés díszítette. Alatta a hajat mindig középen elválasztva a fülre húzva viselték. Külön kell említeni a cserépfalusi menyecskefejdíszt, a fejkötőt, melyet a fiatalasszony csak rövid ideig, általában az első 244