A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)
FÜGEDI Márta: A Bükkalja női népviselete
A BÜKKALJA NÖI NÉPVISELETE FÜGEDI MÁRTA A matyóság viseletéről sokat tudunk, Györffy István monográfiában foglalta össze a népművészetéről híressé vált népcsoport viseletének jellegzetességeit. Ez a látványos viselet természetesen hatással volt a környékbeli falvak lakosságának öltözetére is. Nemcsak az új divatot, a díszítéseket vették át a kövesdiektől, hanem sok öltözetdarabot is a kövesdi vásárban vagy mesterembereknél szereztek be a környékbeliek. A Hór-völgyébe települt bükkalji falvak is viszonylag sokáig megőrizték a népviseletet, egyes viseletdarabjaik pedig valóban jellegzetesnek, egyedinek tarthatók. A Bükkalja népviseletének érdekessége, hogy alakulásában kétféle hatás mutatható ki. Egyrészt a matyó, másrészt viszont az Eger környéki jellegzetes palóc viselet részletei, egyes darabjai ötvöződnek a vizsgált falvak viseletében. Mezőkövesd mellett Eger volt a másik jelentős vásározó helyük, egyes viseletdarabok beszerzésének a központja. A Hór-völgyi falvak mellett a közeli dél-borsodi települések (Ostoros, Borsodszirák, Szihalom) viseletében is sok hasonlóságot találunk, mindezek alapján a Bükkalja falvainak viselete egy nagyobb táji egységbe is beleilleszkedik. Recens-gyűjtéseket Tardon, Bogácson, Szomolyán, Bükkzsércen, Cserépfaluban és Szentistvánon végeztem, amellett felhasználtam a Néprajzi Múzeum és a miskolci Herman Ottó Múzeum adattárában található kéziratos gyűjtéseket, áttekintettem a Néprajzi Múzeum, a Déri Gyűjtemény és a Herman Ottó Múzeum erről a területről gyűjtött anyagát, és alapvető volt az a több száz viseletfotó, amely a századfordulótól az 1950-es évekig örökíti meg a vizsgált terület viseletét. 1 A lányok hajviselete a század elején a Bükkalján is hasonló volt, mint Mezőkövesden. 2 A haj első része két választékkal fültől fülig és középen volt elválasztva, három vagy öt ágba fonva, majd a hátsó hajjal összefonva. Ezt a hajviseletet a tardiak kacskának nevezték. A fonat végig szalaggal, pántlikával volt beborítva. A fejtetőn, ahol megindult a fonás, valamint a fonat alján is széles pántlika volt bokorra kötve, vége rézrojttal díszítve. 1. A Néprajzi Múzeum és a miskolci Herman Ottó Múzeum fotógyűjteményéből válogatott felvételeket a helyszínen gyűjtött régi képek egészítették ki, melyeknek magyarázatát, leírását a helyszínen rögzítettem. 2. U. Kerékgyártó A., 1937. 25. 16 A Herman Ottó Múzeum évkönyve 241
