A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

SEMSEY Andor: Régi magyar ex librisek a Zempléni Múzeum gyűjteményében

művészeti Múzeumban rendezték meg. 1 Ugyanebben az évben adta közre az Esztergomi Főegyházmegyei Könyvtár az ottani könyvekben található ex librisek lajstromát. 2 1970­ben Budapesten rendezték meg a XIII. Nemzetközi Ex libris Kongresszust, ebből az alkalomból az Orsz. Széchenyi Könyvtár mutatott be anyagából 113 lapot 3 , legutóbb pedig az Iparművészeti Múzeum a már említett Soó professzor-féle anyagból rendezett kiállítást 1978-ban. A régi magyar ex librisekkel foglalkoztak Varjú Elemér* Sikló ssy László, 5 Arady Kálmán, aki művészettörténész-doktorátusának témáját innen vette 6 valamint Nyireő István, a debreceni egyetemi könyvtár egykori igazgatója, ő állította össze a legnagyobb, régi magyar ex libriseket tartalmazó gyűjtemény, az Országos Széchenyi Könyvtár által ke­zelt anyag katalógusát, amely 1098 tételt tartalmaz. Ezek között nemcsak eredeti lapok van­nak, hanem olyanok is, amelyek csupán reprodukció (legtöbbször fénykép) formájában találhatók a gyűjteményben. Ez a katalógus, minden hiányossága ellenére is (datálás, tech­nikamegjelölés pontatlan, a rövid leírás nem teszi lehetővé a beazonosítást, könyvjegyként nem használt címeres metszeteket is felvesz stb.) jelenleg a legteljesebb és alapul szolgál a minden tekintetben kielégítő leíró katalógus elkészítéséhez. E sorok írója folyamatosan gyűjti az adatokat és a köz- és magángyűjteményekből, valamint az irodalmi utalásokból ismert adatok alapján (beleszámítva a kérdéseseket is) kb. 1400 régi magyar ex librisről adnak számot feljegyzései. (Ehelyütt szeretném megjegyezni, hogy régi könyvekből az ex librist kiáztatni barbár, kultúraellenes cselekedet, hiszen annak éppen az a hivatása, hogy a könyv sorsáról tudósítson. Szomorú jelenség, hogy a kereskedelemben gyakran talál­kozunk kiáztatott ex librisek nyomait viselő régi könyvekkel... Helyesebb azt a könyv­vel együtt megőrizni és magába a gyűjteménybe annak csupán fényképét helyezni, feltün­tetve, hogy az eredeti melyik könyvben van és hol található.) Az említett esztergomi katalógus is feltünteti a jelzeteket, sajnos a könyvtár átrendezésekor ezek a jelzetek megszűntek és Arady Kálmán kutatásai során több fontos ex librist már nem tudott a régi jelzetek alapján megtalálni. A következőkben betűrendben ismertetem a Zempléni Múzeum régi magyar könyv­jegyei közül azokat, amelyeket alkalmam volt tanulmányozni és megpróbálok rámutatni azoknak művelődéstörténeti, grafikatörténeti és egyéb vonatkozásaira és utalni tulajdono­saik személyére. Helyszűke miatt az egyes könyvjegyekről csak a legszükségesebb adato­kat közlöm, remélve, hogy előbb-utóbb sikerül a régi magyar ex librisek leíró, irodalmi utalásokkal ellátott katalógusát is tető alá hozni. Minden esetben hivatkozom az említett Nyireő-féle katalógus sorszámára, amennyiben ott fel van véve. (Ez a katalógus betűnként újra kezdi a számozást.) 1. Az Orsz. Magyar Iparművészeti Múzeum ex libris kiállításának katalógusa. Budapest, 1903. 2. Index signorum „ex-libris" dictorum ... Az esztergomi Főegyházmegyei Könyvtár „ex-libris" könyyjegyeinek lajstroma. Esztergom, 1903. 3. Régi magyar ex librisek 1521-1900. Leíró katalógus, Budapest 1970, Országos Széchenyi Könyv­tár, összeállította Nyireő István. 4. Varjú Elemér: Magyar könyvgyűjtők ex librisei. Magyar Könyvszemle 1895. 2. szám. 5. Siklóssy László: Az ex libris Magyarországon és külföldön. A Gyűjtő különszáma, Budapest, 1913. 6. Arady Kálmán: Ex librisek a mohácsi vésztől 1900-ig. Doktori értekezés, készült a budapesti egyetem Művészettörténeti Intézetében, 1948. (Kézirat.) 7. Nyireő István: A régi magyar könyvtárjegyek 1521-1900, az Orsz. Széchenyi Könyvtár gyűjte­ményének betűrendes leltára 1970. (Kézirat). 222

Next

/
Oldalképek
Tartalom