A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

VARGÁNÉ ZALÁN Irén: Miskolc zenei élete a két világháború között (Második közlemény)

kitelt. „Csak" a mecénás hiányzott és 2 karmester. A támogatót Hamary Géza dr., a MÁV miskolci üzletigazgatója személyében megtalálták. Debrecenből került Miskolcra és ott tapasztalhatta, mit jelentett a város életében a MÁV Szimfonikus Zenekara. Hiszen Debrecenben már 1928-tól működött a MÁV Filharmonikus Zenekar, mint említettük. Hamary dr. látva a miskolci zenei élet éppen akkori gondjait, nemcsak segítő kezet nyújtott, de anyagi támogatást is.

6 s Az Ének- és Zenetársaság karnagyául megszerezték Ábrányi Emilt és Kiss Dénest. Ábrányi Emil nagy zenekari múlttal rendelkezett. A Debreceni MÁV Filharmonikusoknak is vezetője volt, innen adódhatott ismeretsége Hamary dr.-ral. Kiss Dénes a nagy hírű miskolci „Fráter György" Gimnázium énektanára volt és sok miskolci, köztük MÁV-énekkar vezetője. Kóruskomponistaként is ismert. A zenekar tagjai között, mint a korabeü lapok írták: „egész sereg hivatásos muzsikus, sőt művész, vasutasok, de rajtuk kívül csaknem minden fajta foglalkozású műkedvelő tanár, ügyvéd, villamostársasági tisztviselő iparos, kereskedő, akiket egyforma lelkesedés fűt a közös cél érdekében, hogy naggyá, erőssé tegyék ezt a zenekart és minél szebb eredményeket tudjanak felmutatni". „Nagyon figyelemre méltó, kiváló erőket fedezhetünk föl a fúvósok soraiban, akik között pedig nem egy egyszerű kocsitologató vagy pályamunkás akad, akik mindössze l-l Va éve ismerkedtek meg a zene titkaival és hangszerükkel." A próbaterem, amely a zenekarok vissza-visszatérő gondja, ezúttal nem okozott nehézséget, hiszen a „Bunkó", a vasutas kultúrház jól megfelelt erre a célra is. 1937. május 12-én tartották bemutató hangversenyüket. Erkel: Hunyadi László nyitány, Mozart: G-moll szimfónia (nem tűnik ki, melyik g-moll), Nicolai: Windsori víg nők nyitány, Grieg: Honfoglalás ének- és zenekarra. Az énekkar Kodály: Katonadalát, Schubert: Bölcsődalát ésDienzl: Liliomszál című ismert dalát adta elő. Az első hangversenyt ünnepélyes külsőségek között tartották. A megnyitó beszédet mondó Halmay Béla polgármester köszöntőjében elhangzott: „Nem pénzkérdés, nem is szabad, hogy ez legyen egy város kultúrája... Ahhoz, hogy kulturálisan magasabb fokra emelkedhessek, minden vezető őszinte akarása, hajlandósága szükséges." Az eddigiek alapján elgondolkodtatok a polgármester szavai „... őszinte akarás, hajlandóság", ha más szervezet biztosítja az anyagiakat. A műsor összetételéből világosan kitűnik, hogy nagyon széles rétegeknek szánták. Egyébként ugyanezen műsorral szerepeltek 1937. június 5-én Egerben, ahol Braun Károly polgármester tartott bevezető és üdvözlő beszédet.

66 1937. november 10. hangversenyüket az újságok vastagbetűs címmel hozták. „1000 hallgatója volt a nagy vasutas hangversenynek. Az előadásnak egyébként nagyon magas és előkelő vendégei voltak. Senn Ottó államtitkár, a MÁV elnökigazgatója, Márkus László az Operaház igazgatója, a megyei főispán, városi főispán, a polgármester és sokan mások. Műsoron Rossini: Teli Vilmos nyitánya, Beethoven:

II. Szimfónia, Bartók—Kodály kórusok és a Miskolcra mindig visszatérő „Arlesi lány" szerepelt.

67 Csak sajnálható, hogy az énekkar műsorát az egykori híradás nem részletezte. 1938. április 4-én „szórakoztató hangversenynek" tüntetik fel a műsorelőadásukat. A szórakoztatónak jelzett koncerten azonban Verdi, Gounod, Dohnányi, Berlioz és Offenbach-művek szerepeltek. Az előadásból kiemelkedett az Aida nagy kórusa a Fráter 65. Termés. 1937. március 20. 66. Magyar Jövő. 1937. június 7. 67. Reggeli Hírlap. 1937. november 13. 218