A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

VARGÁNÉ ZALÁN Irén: Miskolc zenei élete a két világháború között (Második közlemény)

Feltehetően ugyanez az együttes 1931. III. 8. hangverseny alkalmából már Miskolci Hangversenyzenekar címen szerepelt. Nem tudni, mi vezethette a vezénylő Koller Ferencet abban, hogy a zenekar nevét ilyen hangzatosra változtassa. Műsoron nagyrészt helyi szerzők művei szerepeltek Senger Gusztávé és Rákos Arnoldé. Elhangzott még Bizet: Az arlesi lány című szvitje. „Mennyire szükségét érzi a város közönsége egy ilyen szimfonikus zenekarnak és milyen szívesen hallgatja, annak eklatáns bizonyítéka volt a szombati hangverseny, amely alkalommal színültig megtöltötte a zeneiskola nagytermét a közönség."

61 1932. IV. 19. Vasgyárban tartott hangversenyen még mindig Miskolci Hangversenyzenekar címen szerepelnek. A nagy hodályszerű egykori Munkásétteremben elfért 2—3000 ember is. Ezen a hangversenyen közreműködött a zenekaron kívül a 3 vasgyári énekkar, a Tiszti Dalegylet, a Jó Szerencse és a Vasas. Azonban Koller Ferenc vezényelte.

62 1933-ban már Lévay Hangversenyzenekar címet vették fel. Viszont ebben a formában csak vonószenekarra futotta. Szent-Gály Gyula tiszteletére rendezett emlékhangversenyen előadták Andante c. zenekari művét. Vezényelt Koller F. 1933-ban Lányi Ernőnek a zeneiskola első igazgatójának halála 10. évfordulójáról emlékeztek meg, amely alkalommal — mint a Lévay KE történeténél már említettük — leleplezték ma is látható domborművét. Az előadásra került művek között szerepelt a Hunnia gyásza nagyzenekari mű és a Mese, szintén nagyzenekarra. Tehát ismét csak társulással szólalhattak meg. Mindkét nagyzenekari műnek van különleges miskolci vonatkozása. A Hunnia gyászát miskolci tartózkodása alatt írta Lányi. Innen utazott 1906-ban Győrbe a mű bemutatójára. A Mese c. nagyzenekari mű érdekessége kettős: Annak idején — 1885-ben — tulajdonképpen ezzel a művével alapozta meg országos hírnevét. Ez a mű jelent meg a Magyar Zeneköltők Kiállítási Albumában 1885-ben, nem kisebb nagyságok művei mellett, mint Liszt. A másik érdekessége, hogy a Diósgyőr-Vasgyári Zenekar már 1908-ban műsorán tartotta. 1935-ben még mindig létezett ez a társulás a Lévay KE támogatásával, bár mint eddig megismerhettük már nagy versenytársa volt a 13. honvédgyalogezred zenekara. Ez időből megmaradt a Lévay KE vonószenekari tagjainak névsora: I. hegedű: Rákos Arnold, Gránát József, Domokos György, Garai Aladár zeneoktató, dr. Győry Nagy Lajos ügyvéd, Kavecky Ferenc tanító, Komáimé Balogh Luca, Kocsin Ida, Mankher Lajos gépészmérnök, Vancsó Dezső zeneiskolai növendék. II. hegedű: Róth Sándor magántisztviselő, dr. Sipeki Balázs városi aljegyző, Bayer Sarolta zeneiskolai növendék, dr. Gábor János ügyvéd, Láng Margit, Mérő Béla magántisztviselő, Nagy Gyula zeneiskolai növendék, Petró Nándor városi tisztviselő, Sajó Ferenc magántisztviselő, Simon Dezső zeneiskolai növendék, Szenté Klára, Schvarcz Anna zeneiskolai növendék, Weinberger Erzsébet zeneiskolai növendék. Mélyhegedű: Reinitz Anna zeneoktató, dr. Kelemen Ernő ügyvéd, Lancendorfer Henrik zeneiskolai növendék, Szendy Lajos magántisztviselő. Gordonka: Haydu István, dr. Thomen József tábori lelkész, Névely József zeneiskolai növendék. Gordon: Profánt István a MÁV cserkészzenekar karmestere, Blum Árpád magántisztviselő.

63 Az olvasó már az eddigiek ismeretében is felismerheti, hogy ezek a vonószenekari erők nagyon jól megfelelhettek szerepüknek, hiszen a város vonósainak színe-java benne volt. 61. Reggeli Hírlap. 1931. III. 11. 62. Lásd II. fejezet 18 jelzet Eredeti műsor. 63. Eredeti műsor. Lévay KE zenei szakosztálya. Bérleti hangverseny. Emlékhangverseny Lányi Ernő műveiből, a zeneköltő halálának 10. évfordulója alkalmából. 1933. III. 12. este 6 a Zenepalotában. Műsor: 1. Ünnepi emlékbeszéd. Musza Ferenc lelkész nagytemplomi orgonista, karnagy, a 216