A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

VARGÁNÉ ZALÁN Irén: Miskolc zenei élete a két világháború között (Második közlemény)

önálló tételt tartalmaz, mindegyiknek saját tempó karaktere, ritmusvilága és egyedi dallamanyaga van. A dallamanyag talán itt áll legtávolabb a klasszikus verbunktól és itt kerül legközelebb a 19. század második felének népies műdalvilágához. Az a nótaidézet (Kék nefelejcs), amelyik a szvit eredeti változatában a II. tétel középrészében felcsendül, szintén erre utal. Mindenképpen tarkább, harsányabb, egyszerűbb zene, mint az ezt megelőző művek. Az I. Szvit öt tételes, szimmetrikus szerkezete révén mutat a jövőre. Jövőt sejtető újszerűsége mellett van már néhány pillanata, amely bartóki hang, és Bartók zenei nyelve szempontjából is jelentős. A

II. tételben először találkozunk azzal a vészesen hullámzó, morajló zenével, amely a későbbi művek jellemzője lesz. Nagy Ferenc méltatása tehát terjesen szakszerű és rövidsége mellett is nagyon találó volt. Az I. Szvit 2 alakban maradt ránk; 1905 eredeti változatát 1920-ban átdolgozta szerzője a II. és III. tételt lerövidítve. Nem tudjuk Miskolcon melyik változatához jutottak hozzá. Ma, az átdolgozott versiót játsszák.

5 ° A Bartók Szvit mellett elhangzott még Beethoven C-moll zongoraversenye, amelyet Pongrácz István, Pongrácz Géza testvére adott elő. A hangverseny lelkes és tegyük hozzá megérdemelt hírlapi méltatást kapott. „Szinte alig ismertünk rá a zenekarra, amely a dirigens nagy munkája következtében a művészi teljesítmények legmagasabbjára is képes." „Miskolc zenei életében végre egészséges vérkeringés indult meg, s oda fejlődik, ahova fejlődnie kellene." „A hangverseny a szezon legkiemelkedőbb eseménye volt."

51 Shogy valóban figyelemre méltó esemény lehetett, arra a legszebb bizonyíték Bartók Béla Pongrácz Gézához írott levele. „Nem is tudom eléggé hangsúlyozni, mekkora fontossága van annak, hogy a magyar vidéki városok végre kimozduljanak eddigi tétlenségükből. Természetesen nem szabad megállni egyes elszigetelt jelenségeknél, hanem tervszerűen kiépített akciókba kell kezdeni."

5 2 Sajnos a levél eredetije féltve őrzött ereklyeként a címzettnél maradt és a Bartókról szóló irodalomban a végeredményben akkor már európai hírű mester életművében nem maradt nyoma. Nem sokkal a Szvit bemutatója előtt szerepelt Bartók utoljára Németországban, ahol Frankfurt am Mainban II. zongoraversenyét adta elő. Talán az keltette fel a miskolci előadásra az érdeklődését, hogy ez idő tájt „éppen neheztelt a főváros közönségére". Bartók, mint mindig ezúttal is a lényeget ragadta meg. „Tervszerűen kiépített akciókba kell kezdeni." A tervszerű akció következő állomása volt az 1933. április 27. hangverseny, amelyen Weiner-, Dohnányi-, Siklósi-, Kodály- és Pongrácz-műveket mutattak be. A műsorról csak a Bartók Szvit előadása műsorának előzetes jelzéséből tájékozódhatunk, így sajnos nincs mód rekonstruálni, melyik művek kerülhettek előadásra. Hírlapi nyom sem maradt. 1933-ban sűrűn követhették egymást a színvonalas hangversenyek. Április 4-én pl. Csajkovszkij-esten elhangzott a Diótörő szvit, a b-moll zongoraverseny Bíró Sári zongoraművésznő előadásában, a Rococó variációk Haydu István tolmácsolásában és a Pathetique szimfónia.

5 3 1934-ben egyöntetű a vélemény, „Miskolc zenei életének ma egyik legtekintélyesebb reprezentánsa a 13. honvédgyalogezred zenekara.". 1934 májusában a színházban 50. Kroó György: Bartók Kalauz. Bp., 1971. 13. 51. Reggeli Hírlap. 1933. III. 24. 52. Reggeli Hírlap. 1933. III. 10. Az újság vastag betűs címmel közölte a szövegben bemutatott levelet. 53. Felső-Magyarország. 1934. IV. 8. 213