A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

VARGÁNÉ ZALÁN Irén: Miskolc zenei élete a két világháború között (Második közlemény)

Grieg: A-moll zongoraversenyét előadta Gy. Márkus Lili, vezényelt: Becht József, „akit eddig, mint stílusos, ügyes kísérőt hallottunk". Kifogástalanul megállotta a helyét és sok hozzáértéssel kezelte a zenekart. Beethoven: III. Szimfóniáját vezényelte: Koller Ferenc. Csak a vállalkozás bátorságán ámulhatunk el, a hírlapi méltatás udvarias, semmitmondó. Mi is lehetett volna más, hiszen a vállalkozás bátorsága nem állhatott arányban a lehetőségekkel. A

III. Szimfóniáról köztudomású, hogy szerzője ezt írta előtte: „Nem vagyok megelégedve eddigi műveimmel, mától kezdve új útra térek". A döntő fordulat az új útra térés első nagyszabású dokumentuma éppen a III. Szimfónia, az Eroica. Nem hiába mondják róla, hogy vele új lap kezdődik a zenetörténetben.

43 1925. május 5. hangversenynek egyéb zenetörténeti érdekessége is van. A műsort együtt vezényelte a katonakarmester: Francz Károly és Venetiáner Sándor, a későbbi Vándor Sándor, aki a munkásmozgalomban és a munkáskórus-művészetben kiemelkedő szerepet játszott. A műsor megmaradt, de a hírlapi méltatás elmaradt. Annak oka pedig az volt, hogy Venetiáner Sándor a baloldali szakszervezeti mozgalomban Miskolcon szerepelt, s apjára való tekintettel, aki neves orvos volt és a zenedei szakbizottság tagja, sem dicséretet nem kapott, sem bántást, a legrosszabbat kapta: az agyonhallgatást. Egyébként ezen a hangversenyen Wagner: Előjáték a Mesterdalnokokból szerepelt, Wieuxtemps: Ballada és polonéz, előadta Rákos Arnold, Beethoven: István király nyitány (ezt vezényelte Venetiáner Sándor), Wagner: Siegfried halála, Grieg: Sigurd Jolsalfar nyitány. Ebben az esztendőben a zeneiskola is emlékezetes évzárót tartott: előadták Pergolesi: Stabat Mater c. oratóriumát.

44 1925-ben a Filharmóniai Társaság már csak a Lévay KE zenei szakosztályának támogatásával volt képes létezni. A zenei vezetést kezdi átvenni a honvédgyalogezred zenekara és a műsor már így szerepelteti a karmestert „főkarmester-vezető karnagy", viszont a másik dirigens ismét HoUósy. A műsor figyelemre méltó: bevezetőt mondott dr. Valentényi Gáspár, a Lévay KE zeneművészeti osztályának titkára, Grieg: ősszel, koncertnyitány, Csajkovszkij: Hegedűverseny, előadta: Regéczy Ilona hegedűművésznő. Bizet: Arlesi lány I. zenekari szvit. Beethoven: I. Szimfónia.

45 1927-ben tartotta a zenei világ a Beethoven centenáriumot. Bár a Filharmóniai Társaság fénye már csak alig pislogott, ezúttal utolsót lobbant, erős honvédzenekari támogatás ellenére is. Ismét 2 dirigens vezényelt: Francz Károly és HoUósy. Elnöki megnyitót mondott dr. Putnoky Béla. Beethoven művészetét méltatta Kern Aurél, a Nemzeti Zenede ny. elnök igazgatója. Elhangzott a Leonóra-nyitány (nem tudni hányadik), a Hegedűversenyt Rákos Arnold adta elő, Az Ah perfidó áriát Császár Magda operaénekes és elhang43. Bartha Dénes: Beethoven 9 szimfóniája. Bp., 1956. II. láad. 85. 44. Eredeti műsor. A Miskolc Városi Zeneiskola 1925. június 22. tartja VIII. évzáró hangversenyét a Korona Szálló nagytermében du. 4 órakor. Eló'adásra kerül: Pergolesi Stabat Mater. Vezényel: Hollósy Kornél. 45. Eredeti műsor. III. évf. 1 hangv. A Miskolci Filharmóniai Társaság és a Lévay KE zenei szakosztályának nagyzenekari hangversenye a Korona Szálló nagytermében. Vezényel: Francz Károly fokarmester-vezető karnagy és Hollósy Kornél tanár. Közreműködnek: Regéczy Ilona hegedűművésznó' és a M. Kir. 13. honvédgyalogezred teljes zenekara. Bevezetó't mond: dr. Valentényi Gáspár a Lévay KE zeneművészeti szakosztályának titkára. 1. Grieg: ősszel. Koncertnyitány. 2. Csajkovszkij: Hegedűverseny. 3. Bizet: Az arlesi lány I. zenekari szvit. 4. Beethoven: I. Szimfónia. 210