A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

VARGÁNÉ ZALÁN Irén: Miskolc zenei élete a két világháború között (Második közlemény)

4-én nyitotta meg Verdi operájával, A trubadúrral. A színigazgató a következő híradást adta a „nagyérdemű" tudomására: „Tisztelettel jelentjük, hogy 1923. évi október 4-én megnyitjuk a Miskolci Nemzeti Színház kapuit. Ezúttal is tartózkodunk színes szóhalmozástól és nagyhangú ígérgetésektől; becsületes áldozatkészséggel, bensőséges lelkesedéssel és törhetetlen magyarsággal a 100 éves miskolci színművészet méltó munkásai akarunk lenni." Kiváló tisztelettel: Sebestyén Géza és színtársulata.

8 1923. nov. 1. Mascagni: Parasztbecsület c. operájában Halmos János remekelt. Hollósy Kornél írt róla elemző kritikát.

9 1923. december 25. Verdi: Álarcosbálját adták karácsonyi ajándékul a közönségnek. 1924 januárjában nem kisebb címszereplővel ment az Aida, mint a világhírű Jadlowker Hermann. A hónap második felében 2 napot töltött a városban; egy hangversenyt is adott és szerepelt az Aidában. Jadlowker orosz—lett származású világhíró énekes volt (1878—1953). Először a német színpadok ünnepelt tenor sztárja, 1909—12 és 1919-ben a New York-i Metropolitan opera tagja. (Ritka nagy világsiker után 1929-től rigai izraelita főkántor, 1938-tól Izraelben énekpedagógusként élt.) Mint ismert, az Aida nagy szereplőgárdát, nagy kórust kívánt. Többek között a híres főpapok kórusát. A színigazgató találékonyságára és a miskolci zenei élet nagy összefogására egyaránt jellemző, hogy a kórus „előállítása" nem okozott megoldhatatlan gondot. A színház ekkorra statisztériával nyilvánvalóan nem rendelkezett. Honnan vegyenek ennyi szereplőt? A Gazdakör keretében — mint már említettük — működött a Harmónia dalárda. Nagy Ferenc dirigálta ezt az énekkart is és a Miskolci Általános Munkásdalárdát is. A kettő egyesítéséből nagyszerű „főpapi kórus" született. Remekül megoldották a nem könnyű feladatot. Még Hollósy Kornél, a szigorú tollú kritikus is csak a „főpapok" 1924-es divatnak megfelelő bajuszát nehezményezte.

1 ° Az 1924. esztendő január vége sorozatos zenei és színházi csemegékkel szolgált. Egy héten 3 bemutató e színházban - írták a lapok. Egy hét alatt az orosz balett szerepelt, bemutatták Rossini: Sevillai borbély c. operáját és Sardou: Szókimondó asszonyságát.

1 J „Az orosz balett Miskolcon, valamikor ilyen hír a mesék birodalmába tartozott, Sebestyén Géza jóvoltából megérkezett." Előadtak a Hattyúk tavából részleteket, Chopin keringőre és Brahms Magyar táncok c. művére készült balettet. Rákos Arnold, a rá jellemző szellemességgel írta: „A zenekar sokat dolgozott a vég nélküli tizenhatod, harminckettedes figurákkal. A zenei lóversenyben Simándy József karmester tartotta a gyeplőt."

1 1924-ben emlékeztek meg országszerte Ady halálának 5. évfordulójáról. A Magántisztviselők Egyesülete szép ünnepséggel adózott a nagy költő emlékének. Életéről és művészetéről Hajdú Henrik, a neves műfordító és tanulmányíró beszélt. Az ünnepségen a színház legnevesebb művészei szerepeltek: Gaizler Lola, Halmos János.

13 Sebestyén Géza budapesti kapcsolatai éreztették jótékony hatásukat. Nagy hírű művészeket hallhattak a 8. Lásd 7. jegyzetpont. 149. 9. Reggeli Hírlap. 1932. november 1. 10. Reggeli Hírlap. 1924. január 24. 11. Reggeli Hírlap. 1924. január 17. 12. Reggeli Hírlap. 1924. január 27. 13. Magántisztviselők Egyesületének Ady Endre halálának 5. évfordulója alkalmából rendezett 1924. január 27. este 6 órakor a Koronán tartott eredeti műsora. 199