A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

VARGÁNÉ ZALÁN Irén: Miskolc zenei élete a két világháború között (Második közlemény)

1. Hajnali ábránd: ekrazittal töltött bombával. 2. gépfegyver-keringő. 3. tábori tüzérség, srapnel és gránátzápor. 4. rohampolka — farkas veremben. 5. bombavetés — szuronyharc. 6. új állásfoglalás nyakig hóban. 7. esti tűzijáték - orosz gránátokkal, reggel 6-ig 30 és fél centiméteres csellózás.

1 1916-ban szériában játszanak operetteket. Ám ezt is veszély fenyeget, mert a kis létszámú zenekart is hadi szolgálatra rendeük. Egy ideig a színházban is a Vasgyári Zenekar látja el a napi színházi feladatokat. 1917-ben már annyira katasztrofális a helyzet, hogy a színház bezárását csak a város polgármesterének külön engedélyével kerülhetik el. A színészek nem kapnak fizetést, csak a napi bevételen osztozkodnak. 1918-azőszirózsás forradalom sem hoz még semmi változást. Eszmeit is csak keveset, mert a színház nem volt képes a rohanó eseményekkel lépést tartani és művészi politikáját ennek megfelelően alakítani. A miskolci művészeti és színházi élettel foglalkozó sajtóban megjelenő írások 1919-ben sürgetik a vidéki színészet teljes átszervezését. Felemeli szavát a sajtó „a művészet lealjasítása" ellen és követeli, nyissák meg a színházak kapuit a munkások előtt.

2 A Tanácsköztársaság miskolci vezetői azt igénylik a színháztól, hogy „lehetőleg forradalmi szellemű és szocialista tendenciájú darabokat — ezek hiányában klasszikus darabokat játsszanak".. Megfelelő műsorkészlet hiányában politikai, erkölcsi és művészeti kérdésekről hangzottak el előadások. Az idő gyors forgása nem kedvezett új darabok betanulásának, de még így is műsorra került Ibsen: Népgyűjtője, Hauptmann Takácsok c. drámája. A Tanácsköztársaság leverése után Palágyi ellen hajszát indítottak „a kommün alatt tanúsított magatartása miatt". Huzavona támad a színház bérlete körül; áthidaló megoldásként Palágyiné Mészáros Margitra bízzák az igazgatást. 1921 nyarán indultak meg a tárgyalások Sebestyén Gázéval, aki 1921-26-ig, testvére Mihály pedig 1926—39-ig igazgatta a színházat. Ezek az évek a Miskolci Nemzeti Színháznak általában, a zenei életnek pedig különösen szép lapjait jelentik, különösen Sebestyén Géza igazgatása.

3 Ismerkedjünk meg ezek után egy fura gyakorlattal: hogyan lehetett ebben az időben miskolci színházigazgatóságot elnyerni. Nem volt elég hozzá sem színészi képesség, sem a jó direktori adottság, szervezőkészség, pénzügyi ügyesség. Mindezek nagyon is fontos, nélkülözhetetlen tulajdonságok voltak. De „hozomány" is szükséges volt hozzá. Talán ez volt az egyik legfontosabb követelmény — bár a többit sem nélkülözhette az, aki meg akart állni a talpán. Tehát, ha valaki olyan helyen, mint Miskolc, színidirektor óhajtott lenni, megfelelő mennyiségű, sőt minőségű jelmez-és díszlettárral kellett rendelkeznie. Miskolc szerencséjére Sebestyén Géza, a hajdan nagy hírű Buda — temesvári kerület igazgatója rendelkezett a szükséges „hozománnyal". 21 vasúti vagont töltöttek meg a díszletek és szükséges kellékek. A város tisztában volt azzal, hogy ez nem kis lehetőség. A város a színház iránt támasztott követelményekben nem volt kis igényű. 1. Eredeti műsor egy 1915. február 15-én rendezett Vöröskeresztes farsangi mulatságról, amelyet a Korona dísztermében jótékony célra rendeztek. 2. Színpad és kultúra. Művészeti, zenei, színházi, társadalmi és sport hetilap. 1919. II. 12. Lutzer László cikke. 3. HOM Ha 76.243.1. 196