A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

SCHEIBER Sándor: Hegyaljai zsidó sírkövek

borkivitelt a kezükben tartják. A helyi hatóságok és a birtokosok azonban támogatják őket. Első rabbijuk, Gábriel Jákob Szenditz, fél évszázadig (1868-ig) működött. 12. Tolcsva. 1723-ban hét család kapott engedélyt a földbirtokosoktól, hogy mint szőlőbérlők letelepedjenek. Homonna és környéke felől érkeztek. 1735-ben 43 lelket számláltak. 1770-ben Szentegyletet alakítottak, 1860 körül zsinagógát építettek. Első rabbijuk Móse Dávid (XIX. század eleje), Szófer Mózes levelezője. 13. Zsujta. Abaújszántó fiókhitközsége. 2. Nevek A közlendő képeken a következő nevek szerepelnek: Férfi NŐ Ábrahám Blume Áron Eszter Ásér Henne Chájjim jente Cvi ' Ráchel Dávid Rivka Jákob Tova Jicchák Ziszl Jóna Júda Méir Móse Náchmán Simon Zeév Wolf A héber neveken kívül németek fordulnak elő: Blume (virág), Henne (Huhn — csirke), Ziszl (Süss - édes), Wolf (farkas). Egy francia: Jente (Gentile). A sírkövek általában XIX. századiak. A dátumot legtöbbször a föld eltakarja. Ezek a dátumok még kiolvashatók: 1803 (7. szám), 1809 (6. szám), 1827 (20. szám), 1834 (22. szám). 3. Zsidó szimbólumok A kezdőformula csaknem mindig két héber szó rövidítése: „Itt van eltemetve." A záró sor öt betűje a következő mondatot rövidíti: „Legyen lelke bekötve az élet kötelé­kébe'" (I. Sám. 25:29.). A következő zsidó szimbólumok láthatók a sírköveken: 1. Menőm (10. szám). Hét- vagy nyolcágú lámpás. Kapcsolatban van az élet fájával. Szerepelt a pusztai sátorban és a jeruzsálemi Szentélyben. Titus diadalmenetében látta Josephus Flavius Rómában. Máig szemlélhető ott a diadalívén. Szimbólumként legkoráb­ban Antigonos, az utolsó hasmoneus király pénzén szerepel i.e. 40-ben. Sűrűn fordul elő ókori zsinagógák díszítő elemeként, valamint palesztinai és itáliai katakombákban. Római provinciák zsidó tárgyain is megjelenik, így a pannóniai sírköveken, mécsesen és gemmán. Középkori héber kéziratokban általános. Újkori zsidó sírköveken elég ritka. 2.Magén Dávid (16. szám). Jelentése: Dávid pajzsa. Két egymásra illesztett, ellen­tétes irányú háromszög. Idegen — valószínűleg ind — eredetű szimbólum. A zsidóságon kívül 12* 179

Next

/
Oldalképek
Tartalom