A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

SCHEIBER Sándor: Hegyaljai zsidó sírkövek

Sém követője. Szentegylet 1767-ben létesül, ugyanakkor zsinagóga épül. Első rabbija Eliezer London (1780-1796), Landau Ezékiel prágai rabbi levelező partnere. 3. Erdőbénye. A XVIII. század elején telepedtek meg benne zsidók. Szőlő- és malomtulajdonosok. Az 1739-es kolerajárvány belőlük is szed áldozatot. 4. Gönc. Az 1735-ös és 1768-as konskripció még nem említ zsidót. A XVIII. század végén jönnek be Csáky gróf engedélyével. Temetőjük ez időből való, zsinagógájuk 1828-ból. 5. Göncruszka. A XVIII. század végén tudunk zsidók megtelepedéséről. 1840-ben 247 lelket számol a hitközség. Zsinagógája a XIX. század közepén épült. Első rabbija Neulánder Izsák (1848—1868), Szófer Mózes pozsonyi rabbi levelező partnere. 6. Mád. A XVII. század elején érkeznek ide zsidók Galíciából. Belekapcsolódnak a szőlő- és borkereskedelembe. Egy 1609-ből származó levél elpanaszolja, hogy a zsidók felvásárolják a szőlővenyigét és bort, de nem lehet ellenük semmit sem tenni, mert Alaghy nevű magyar nemes védelmét élvezik. Joél Szirkesz krakkói rabbi értesít arról, hogy kóser bort termelnek a Mád melletti Zombor faluban. 1736-ban nyolc családjuk van, 1746-ban tizenhárom. Szirmay, Alaghy és Aszpremont nevű nemes urak birtokain élnek mint szőlőbérlők és borkereskedők. A század végén már kezükben tartják a Lengyelország felé irányuló borkereskedelmet. 1775-ben a Bolechovból (Galícia) való Beér, zsidó borkereskedő, héber nyelvű emlékiratában említi a mádi zsidókat. A század második felében hitközséget alkotnak. A Baál Sém - pénzgyűjtő körútján — eljut ide. 1798-ban felépítik barokk stílusú zsinagógájukat. A bimát keretező, négy tartóoszlop fölé kupola borul. Ez lengyel hatásról árulkodik. A Szentegylet 1769-ben alakult. 7. Olaszliszka. 1771-ben csupán egyetlen zsidó család tartózkodik ott. Hitközséggé 1810 körül tömörülnek. Szentegyletük 1830-ból való, zsinagógájuk a XIX. század első feléből. Tagjai összeköttetésben álltak lengyel és orosz zsidókkal, akik innen vittek bort hazájukba. A szőlőkultúra a környékről ide vonzza a zsidó fuvarosokat, pincemunkásokat. Rabbijuk, Friedmann Cvi Herschele, a sátoraljaújhelyi Teitelbaum Mózes házában nevelkedett. A mester halála után Olaszliszkát a magyarországi chászidizmus középpontjává tette. Halálának évfordulóján (Áb hó 14.) máig zarándokolnak sírjához. 8. Sárospatak. 1735-ben három zsidó családot írnak össze. 1780-ból van már sírkő. Ez idő tájt alakult a hitközség. Első rabbija Szinyover Hirsch lehetett. 1848-ban a zsidók mentették meg a várost a pusztulástól. 9. Tarcal. 1746-ból tizenhárom zsidó lélekről van tudomásunk. Borkereskedők, akik Lengyelországból jöttek. A környék zsidait is ide hívták, hogy dolgozzanak a szőlőkben, szüreteljenek és kóser bort készítsenek. A XVIII. század második felében szerveződnek hitközséggé. Zsinagógájuk 1860-ból való. Rabbijai közül Paneth Ezékiel (1813-1822) szerzett nevet. 10. Tállya. 1723/24-ben egy zsidó család élt itt. 1735-ben öt lélek. Amikor 1820-ban a francia Mayot báró birtoka lett, a zsidók betelepedése nagyobb lendületet vett. Zömmel szőlőművelők, bortermelők, borkereskedők. Zsinagógájuk 1840-ben épült. Kilenc méter magas frigyszekrény-függönye abból a gyönyörű szőnyegből készült, amelyet az Andrássy grófék adományoztak. Első neves rabbija a lublini születésű D. J. Rottenberg (1783—1857). Sírkőkép nincs temetőjükből. 11. Tokaj. 1723/24-ben két zsidó családja van. 1746-ban huszonkilenc lélek. Lengyelországból jöttek, szőlővel és borral foglalkoztak. 1798-ban eltiltották őket a jó bor, így a kóser bor készítésétől. 1807-ben az országgyűlésen felpanaszolták a követek, hogy a 178