A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

SCHEIBER Sándor: Hegyaljai zsidó sírkövek

HEGYALJAI ZSIDÓ SÍRKÖVEK SCHEIBER SÁNDOR 1. A hitközségek A Tokaj-Hegyalja zsidóságának korábbi rétege Sziléziából és Morvaországból származott. A későbbi Lengyelországból és Galíciából. A XVIII—XIX. század fordulóján többféle volt a viszonyuk az ottani szőlőhöz és borhoz: „1. Szőlővel rendelkeztek és azt megművelték vagy inkább vincelérrel megműveltették, pincéjükben nagy mennyiségű bort tároltak, rendszeresen csináltak aszúbort, sőt esszenciát is. 2. A borkereskedők szőlőfölddel nem, de pincével sok esetben rendelkeztek és ezek részben helyi, részben lengyel zsidók voltak. 3. A faktorok, a termelők, eladók és a kereskedők, másképpen kupecek között közvetítettek, ez utóbbiaktól bármennyire is igyekeztek a hatóságok, nem mindig sikerült elkülöníteni őket. Az elsők részben, míg a második csoportba tartozók jórészt külföldiek közül (lengyel zsidók) kerültek ki, míg a faktorok csaknem kivétel nélkül helybeliek voltak, hiszen közvetítéshez rendkívül nagy helyismeretre volt szükség. Azért a legtöbbjük korcsmárosként is működött, mert az idegen borkereskedők mindig oda tértek be, ott szálltak meg. A korcsmárosok közül sok olyan is akadt, aki egyben a borkereskedést is űzte, illetve kisebb nagyobb szőlőterületet művelt, műveltetett, akár mint saját tulajdonát, akár mint bérleményt. Ezek a különböző csoportok egymás mellett éltek ugyan, de a legtöbb esetben összemosódtak." 1836-ban így alakult a létszámuk: „Abaujszántó: 1193;Bodrogkeresztúr: 239; Bodrogolaszi: 15; Bodrogszegi: 34; Erdőbénye: 6; Erdőhorváti: 100; Mád: 800; Mezőzombor: 102; Olaszliszka: 170; Ond: 16; Sárazsadány: 15; Szegilong: 30; Sárospatak: 450; Sátoraljaújhely: 1125; Tarcal: 234; Tállya: 340; Tokaj: 173; Tolcsva: 602; Vámosújfalu: 6. Mindent összevetve tehát Tokaj—Hegyalja zsidó lakossága ebben az évben: 5587 lehetett és elsősorban ott csoportosult, ahol a kereskedelem és a forgalom abban az időben nagyobb volt. Tehát Abaujszántó, Sátoraljaújhely, Mád, Tolcsva, Sárospatak ekkor a legnépesebb zsidó települések. Érdemes megjegyezni, hogy Zemplén megye összes zsidó lakossága FÉNYES szerint a 19. sz. közepén 14 988 lehetett." Alfabetikus sorrendben ezekről a hitközségekről, illetve temetőkről tájékoztatnak a mellékelt sírkövek: 1. Abaujszántó. A XVIII. század negyvenes éveiben telepedtek meg itt zsidók a Bettenheim-féle birtokon. Abaújkérről jöttek. 1765-ben hitközséget alkottak. Zsinagógát építettek és temetőt nyitottak. Első, név szerint ismert rabbijuk Cvi Hirsch Löw Hallévi volt, aki 1772-ben alapította a Szentegyletet. 1787-ben zsidó iskolát létesítettek. 2. Bodrogkeresztúr. Első adat zsidók megtelepedésére 1726-ból való. Ekkor hét család található ott. Lengyelországból jöttek. A Cseh- és Morvaországból érkezők borral és szőlővel kereskedtek. A XVIII. század végén alakul a hitközség. Ez chászid jellegű, a Baál 12 A Herman Ottó Múzeum évkönyve 177