A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

DOBROSSY István-IGLÓI Gyula: Koronauradalmi épületek Miskolcon a 19. század elején

• :i t*** 31. kép. A „Selyemtenyésztő ház" fedélszékének alaprajza, metszete és udvari homlokzata 30. kép. A „Selyemtenyésztő ház" alaprajza és metszete öl széles és 7 öl hosszú kallót építhessen.

2 ° Ez a kalló került később az uradalom tulajdonába, s a céh a 19. század elején csupán bérleti jogát tartotta meg. B) Az előbbi malomnál kissé feljebb menve megpillantjuk a Kalló malmot, a külsőváros 2117-es telekszáma alatt. Ezt a gubakészítők céhe bérli, s azért létesítették, mert az itteni köznépnek kedvelt palástja a guba. Ezért a Szinva medrébe süllyesztett tartókban nedvesen tisztítják anyagát. Az épületeket is ez a céh állította fel, s ezt saját tulajdonának is tekinti. Csak a földesúri jog elismeréseképpen fizet némi bért. 19. „Négy bódé a vámpénz beszedésére" B) Ezeket a vám bérlője létesítette fából, zsindelytetővel fedve. Az első a Sötét-kapu piaczon áll, a második a Csabai-kapunál, a harmadik a Zsolcai-kapunál, a negyedik pedig a Szentpéteri-kapunál. Értékük bécsi pénzben 158 f. 30 kr., folyópénzben 63 f. 24 kr. 20. SzendreiJ., i.m. (IV.) 632. 162