A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

DOBROSSY István-IGLÓI Gyula: Koronauradalmi épületek Miskolcon a 19. század elején

meg a mindszenti alsó-plébániától. A felső-plébánia utcájára merőlegesen, az akkori Oskola utcában állt a fiú és leányiskola a felső kántorlakással. A felméréseket és rajzokat Szarvas Ferenc egri építőmester és a hasonlóan egri Polerdszky György József ácsmester készítette, összeírásuk jóváhagyására a Királyi Tábla jegyzője, Czettner Antal és Szerelemhegyi József királyi kincstári számjegyző előtt 1833. május 8-án, Miskolcon került sor. Alábbiakban — a dokumentumok nagy számára való tekintettel — az összeírásnak csupán az első részét, az ún. , jójövedelmű" épületek leírását közöljük. Alaptérképünkön (1. kép) viszont valamennyi objektum földrajzi helyét bejelöltük. Az 1982-es állapotnak megfelelően térképen alkalmazott számozott jelek azonban csak a földrajzi meghatározáshoz, elhelyezéshez szolgálnak. Az azonosítások a Domby István által 1817-ben készült, s helyrajzi számmal ellátott térkép alapján történtek.

4 Az azonosításkor, majd az ezt követő leíráskor „A" pont alatt vázlatosan közöljük az esetleges korábbi ismereteket a vonatkozó objektumról, másrészt utalunk arra, hogy a későbbi évtizedekben mi történt vele, s jelenleg létezik-e, vagy mi épült a helyén. A „B" pontban a leírást értelemszerűen, néhány esetben kivonatosan közöljük. 1. „A Koronához címzett uradalmi szálló-vendéglő" A) Az épület a mai Széchenyi u. 1. szám alatti Avas Szálloda helyén volt. A telek és építményei történetével Komáromy József foglalkozott.

5 Kutatásaiból tudjuk, hogy már 1365-től a diósgyőri uradalom királyi ispánja itt gyűjtötte össze a jobbágyi kilencedből származó terményeket, a viaszt, a mézet, a bort. A 14. századi magtár és szérűskert helyén a következő évszázadokban számos tulajdonos, vagy bérlő emelt, Ül. alakított át építményt. Enagy kiterjedésű telek kúriája 1755-től Tambur elnevezés alatt uradalmi korcsmaként funkcionált. Első, hiteles alaprajzát 1775-ből ismerjük. Bővítésére 1784-ben került sor, s a neve is Arany Coronáiz. változott. 1789-ben Klir Vencel tervei alapján emeletet építettek rá, majd újabb, jelentősebb átalakítására 1833-ben került sor. Az átalakítást bemutató állapotról vall tehát a bemutatandó összeírás. Ezt az épületet a városi tanács 1893-ban bontatta le, s Komáromy József megállapítása szerint ekkor tűnt el véglegesen a régi, a középkori falakat addig őrző épület. Helyén Ádler Károly** tervei alapján épült fel az Új Korona, amit 1894-ben meg is nyitottak. A 20. század első felében gyakorta változó bérlői közül leghíresebb Böczögő József"volt.

7 A Korona a felszabadulás után Hotel Avas elnevezéssel működött tovább, s ezzel együttjárt néhány, de az alapokat nem sértő kisebb átalakítás, új külső kialakítása. Az uradalmi felmérés idején Miskolc legértékesebb épülete volt. B) Az 1832-es összeírás szerint az uradalmi szálló és vendéglő, a magyarul Piacz utcának nevezett utcában van, kissé feljebb a Prefektusi-háznál, főhelyen, a 2689. számú telken, homlokzatával délre néz. Ennek az uradalomnak ez a legjelentékenyebb háza s a 4. A Domby István által készített 1817. évi belterületi térkép jelzete: HOM.HTD.II. (Térképtár) 6. 5. Komáromy J., 1956. 48-53., Uő. 1972. 16-18. 6. Ádler Károly tevékenységéhez ld. Iglói Gy., 1979. 153-162. 7. Böczögő József, mint a „Korona" és a „Budapest" szállodák, az „Abbázia" kávéház, a „Böczögőpincze" bérlője, ül. tulajdonosa tevékenységéhez ld. HOM.HTD. 58.257.1. 139