A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)
CSORBA Csaba: A Fige család följegyzései
1872be február 4dikén estve 7 órakor nagy veresség volt az égen; északon kezdődött, lehajlott nyugotra és keletre és utoljára az egész ég tiszta tűzbe lett, fehérek nyó'tek köszte és tartott hajnali 4 óráig. 1873ba januárius elszállt az nap és köd ereszkedett le, egész 17 nap nem láttunk sem napot, sem holdat, sem csillagot, csak setét köd és nagy sár. 1876 május 24kén olyan hó esett, hogy az marhárul lehetett tolnia; akkor megfagyott az gabona, kukuricza. 1873ba június 24kén költ az gabona Miskolczon 13 pengő forintér, az árpa 8 és 9 forintér, az tengeri 10 forintét, a búza 15 és hat forintér. 1872ben kiütődött az kolera deczember 15kén és meghalt 22 ember, és megszűnt, de ismét kiütődött július elején 1873ban és meghalt vegyesen 33 és meghalt összesen SS lélek. Az katolikosok közt is meghalt 60vanig; összesen meghalt 100 tizenöt. 18 74ben márczius 29kén éjféli 10 órakor támadt az nagy tűz és megégett 25 család az széles utczán, azoknak nem maradt az karófarkjok sem. 1876ba márczius ... megdördült az ég és nagy mennydörgés volt. És ismét likén megint nagy dörgés volt és nagy szivárvány volt kettő és eső. 1874ben egész télen nem volt hóesés egy csepp sem, csak az nagy fagy, nagy por és ismét az nyár is olyan volt, nem volt eső sem tavasszal sem nyáron, csak az szelek, nagy por, kevés termés és porba vetettük. Deczember elsőén indult meg az eső és esett mindég egész hónapba. 1874ben július hónapba kelt az búza 14 pengő forintokon, az gabona 11,12 frt, árpa 18 pengő forintér, az zab 4,5. 18 75 ben beállott az tél, első januárban is oly nagy tél volt, hogy sok helyen öles havak voltak és a Hernádban benne volt az jég márczius 30dikig, csak úgy az Tiszában, mindég lehetett rajta járni; szántani kesztünk április 12dikén. 1876 május első napjának virradójára olyan nagy fagy volt, hogy megfagyott minden, gabonák, szőllőnk, szóval minden, még az fák is megfagytak, az szőllőnk akkor már térgyig ért az fája, az gabona kihánta az fejét. 1876 Szent Márton szikszaji vásárkor olyan nagy hó volt, egy sukosnál nagyobb volt, hideg pedig olyan volt, hogy még az Tisza is befagyott, szóval minden folyók, de ismét felengedett, el kezdett az eső esni, mindég esett; karácsonyig olyan nagy sár volt, hogy alig lehetett benne járni. 1878 esztendőben augusztus 31 éjjel virradójára Miskolcz városban oly felhő szakadás támadt, hogy borzasztó károkat tett; egy más fél óra alatt egy 300 ember múlt ki a világból, két millió vagyont tett semmivé és koldusbotra téve és jutott 2800 családot és barmok, lovak, sertések számtalan sok bele döglött. 1878ban október 22 napján megindult az eső, mindég esett, két hónapig sok károkat tett; kivel veszett mindenünk, sarnyuk, szénák ott rothadtak meg, vetetlen maradt földünk az eső miatt. 1879be februárius 15 napján oly mennydörgés, villámlás volt, hogy oda illett volna legmelegebb nyárba. 1880ba márczius 9kén oly nagy víz volt, hogy csak az ház volt szárazba, az udvaron folyt az víz végig, azután egy óra múlva elfolyt. 1886 márczius 8kán oly nagy hó volt és szél, hogy az vasutat is behordta, az gőzös sem tudott járni, olyan hideg volt, hogy képzelni sem lehetett olyat. 1886 július 22kén oly nagy égzengés és csattogás volt éjjel 3 órakor, hogy az ablak és falak is rengtek. 1887 márczius 15 és 16 és 17 oly nagy hó volt, hogy egy sakosnál nagyobb volt. 1887be márcziusba sem vete(ttük) el az árpát, nem is vet... deg (a sérült, szakadt lapok szövegét, ahol tudjuk a következő sorokban zárójelbe téve pótoltuk) hideg volt április ... nagypénteken ... fújt, hogy az ... 1887ben egész ... volt eső. No(vemberben)... már elfagy(ott)... fedetlen m(aradt)... ismét kiengedett... fedték be a sz ... Deczember 20 és ... 28, 29 olyan nagy ..., olyan nagy szél és hideg... 1888 olyan hideg volt, az ember alig állhatta az hideget, az vasutat hóval behordta. Január elején olyan hideg volt 1888ba, olyan hidegek voltak, az kutakba az vizek befagytak ... az hidegség 128
