A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. (1981)

PISZTORA Ferenc: A pszichiátriai kórrajzokban rejlő folklorisztikai információk jelentősége a szellemi néprajz számára

236 PISZTORA FERENC Tagozatának 1978. évi Debrecenben tartott tudományos ülésén, VII. 2-án elhangzott előadás kézirata. 3. PISZTORA F—KUNTE—FARKAS J.: Psychiatric and folkloristic analysis of suicides and homicidal crimes perpetrated under the influence of superstitious-impressible delusions. Abstracts of papers presented at the Seventh International Meeting of Forensic Sciences, Zürich, September 8-12, 1975. Forensic Science, Vol. 5., No. 2, 1975. 160. 4. KULCSÁR V.: A változó falu. Budapest, 1976. 7—26. 5. GERGELYK.: Változások Varsány népviseletében. In: Varsány. Tanulmányok egy ÉszakMagyarországi falu társadalomnéprajzához. Budapest, 1978. 201—275. 6. VOIGT V.: Szempontok a magyar folklór akkulturációvizsgálatához. Ethnographia LXXXIX, 1978. 604—631. 7. VOIGT V.: i. m. 618. és 625. 8. VÖRÖS K: A parasztság változása a XIX. században. Problémák és kérdőjelek. Ethnographia. LXXXVHI. 1977. 1—13. 9. HOFER T.: Az értelmezés néhány lehetősége a XIX. századi stílusváltozásokkal kapcsolatban. In: A népművészet tegnap és ma. (A Magyar Néprajzi Társaság vándorgyűlése, Pécs, 1976. szeptember 23—26.) Budapest, 1976. 48—63. 10. JÁVOR K: Kontinuitás és változás a társadalmi és tudati viszonyokban. In: Varsány, i. m. 295—373. MANGA J.: A hitvilág és a hitélet változása. In: Varsány, i. m. 375—412. 11. RŐMER F.: A Bakony. Budapest, 1971. 27—96. 12. BÁLINT S.: Egy magyar szentember. Orosz István önéletrajza. Budapest, 1941. 38—197. 13. BERÉNYIA.: Nagy Rozália a nevem. Budapest, 1975. 5—428. 14. VANKÓ IMRÉNÉDUDÁS J.: Életrajzom. In: Emlékül hagyom... Budapest, 1974. 367—383. 15. HANÁK P.: Magyarország társadalma a századforduló idején. In: Magyarország története IV. Budapest, 1972. 357—379. 16. VOIGT V.: i. m. 609. 17. PISZTORA F.—FARKAS J.: A Monarchia korabeli pszichiátriai dokumentáció és kórrajzírás sajátosságai és hasznosítható szempontjai a jelen számára. A Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társasága Tiszántúli Tagozatának 1975. évi, Miskolcon tartott tudományos ülésén, dec. 6-án elhangzott előadás kézirata. 18. HOLLÓS I.: A lipótmezei állami elmegyógyintézet 40 évi betegforgalma 1868—1908. In: Elme és Idegkórtan, VI. kötet. Budapest, 1909. 75—83. 19. NAGYD.: Három Rudolf monda. Múzeumi Kurír 23. sz. Debrecen, 1977. 24—26.; HERMANN A.: (Rudolf királyfi a mondában. Ethnographia XXVII. évf., 1916. 1—16.) hangsúlyozza, hogy Rudolf körül szorosabb folklorisztikai értelemben nem lehet mondáról beszélni, hanem egyrészt inkább mende-mondákról, fantasztikus híresztelésekről, adomákról, hiedelmekről, mesékről van szó, másrészt olykor ámító szándékú koholmányokról is. A későbbiekben — üzleti meggondolásból — a ponyvairodalom is felkapta e szenzációs, a nép képzeletét izgató témát. (Lásd: CZUDAR M.: Rudolf nincs a holtak közt! Rudolf, a bujdosó király Tornyán! Arad, 1898. 1—6.; TORNYAI J.: Mit beszél a nép Rudolf felől ? Karczag, 1898. 1—3.; VÁRNAYL.: Rudolf él? Néprege. Szeged, 1898. 1—6.) Ezenkívül némelykor maga, a belső meggyőződése pathológiás bizonyosságát sugárzó elmekóros személy vált e mítosz propagátorává, továbbfejlesztőjévé és fenntartójává, környezete indukálása révén. Ilyen eset előfordulásáról számolt be pl. ZSAKÓ I. (A Budapesti Angyalföldi Elme- és Ideggyógyintézet Emlékkönyve 1883—1933. Budapest, 1933. 325—327.), a tömegpszichózisok magyarországi epidémiáiról írva: „Lajosmizsén egy volt patkányirtó, paranoid pszichózisban szenvedő öregebb egyén egy idősebb parasztnál teljes ellátásban részesült, mint Rudolf trónörökös, állítólag több ezer ember hitelt adott annak, hogy az igazi trónörökös lakik Lajosmizsén (1916—1928)." 20. PISZTORA F.: „Politikai mítosz mint tünetmeghatározó tényező a pszichopathológiában. A Rudolf trónörökössel kapcsolatos téveseszmék, 1867—1918." című tanulmányában (A Magyar Rádió és Televízió Tömegkommunikációs Kutatóközpontja és a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatócsoportja által kiadott anyagban, „A hiedelmek természete, szerveződése és szerepe a mindennapi tudatban", Visegrád, 1975. ápr. 28—30., III/b. ülés, 102—116.) felsorolja, hogy milyen, kalandosabbnál kalandosabb hírek láttak napvilágot a trónörökös halála után. így pl., hogy vadászbaleset áldozata lett, megmérgezték, orvvadász féltékenységből lőtte le, politikai gyilkosságot követtek el ellene stb.