A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. (1981)

DÉTSHY Mihály: A sárospataki egykori trinitárius kolostor építéstörténete

82 DÉTSHY MIHÁLY r •

:

"~n rfi

G i i MMt mm. i 2. kép. A sárospataki trinitárius kolostor 1787. évi átalakítási terve görög katolikus templom és plébánia céljára. Bossy Jakab rajza fel: Oratschek a falazatokat, boltozatokat; a faragott köveket, keretezéseket, kőlap padlókat, lépcsőket Lentz Márton kőfaragó; az ácsszerkezeteket, tetőket Resch Tamás újhelyi, majd pataki ácsmester, az asztalosmunkákat Getz Móric pataki asztalos, a lakatosmunkákat, pántokat, zárakat, rácsokat Kekhajz András, az üvegezéseket Spiesz Ferenc, a zöldmázas cserépkályhákat Lukács István fazekas. A kerítéseket, gyümölcsfákat, továbbá a harangokat és tartozékaikat a mestereken kívül a pataki bíró és esküdtek értékelték. Ezek alapján az épületek és tartozékaik értéke 11 320 forintot tett ki.

55 Az ingóságokat a legtöbbet ígérőknek elárverezték.

56 Az épület és telke a kamarai uradalom tulajdonába került. A templomot, mint említettük, a plébánia használta 1787 novemberéig. Ezt követően a két mellék oltárt, a szószéket és az orgonát a plébánia templomba vitték át, ahol a két oltár, ha változott helyen is, ma is látható.

57 Az épület hasznosítására a helybeli kamarai prefektus megbízásából Oratschek András adott a felméréssel és becsléssel egyidejűleg, 1784. május 2-án három alternatív javaslatra terjedő szakvéleményt. Az első javaslatot, hogy plébániát és templomot rendezzenek be az épületben, elvetette, mert plébánia céljára a kolostorszárnyakat túl tágasnak vélte, a templomot viszont csak költséges bővítéssel lehetett volna használhatóvá tenni nagyobb számú hivő