A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. (1981)
M. KOZÁK Éva: Régészeti kutatások a szalonnai református templomban
RÉGÉSZETI KUTATÁSOK A SZALONNAI REFORMÁTUS TEMPLOMBAN 33 15. Borovszky B., Borsod vármegye története. (Bp., 1909) 9. A szerző a „Zelenna"-t az ószláv „zelenü"-re vezeti vissza, mely zöldet jelent. Úgy véli, hogy zöldre festett templomáról, vagy más épülete alapján kapta nevét. Említ még két települést, melynek neve szláv eredetű Rakacza és Varbó. De szláv eredet a Bódva folyó neve és a mellette levő település Boldva falu. {Győrffy Gy., A honfoglaló magyarok települési rendjéről. AÉ. (1970) 2. 228. E tanulmányában a szerző foglalkozik az Örsur nemzetség eredetével. Feltételezi, hogy az egyik kabar törzset Örsnek nevezték. Kiss L., Földrajzi nevek etimológiai szótára. Bp., 1978. 594.) A szerző azt írja a falu nevéről, hogy szláv eredetű, de a részletek bizonytalanok. 16. Győrffy Gy., A honfoglaló magyarok... 15. jegyzet. 228. Anonymus erről a területről származik, a szláv nyelv ismerője, bizonyosan hallott az itt élő szlávságról. Kniezsa I., Magyarország népei a XI. században. Szent István Emlékkönyv. II. 409 V A szerző feltételezi, hogy a Bodva völgyben a XI. században is élt szlávság.; Győrffy Gy., Az Árpád-kori ... 804. 17. Borovszky i. m. 61—62. 18. Győrffy Gy., Az Árpád-kori... 12. jegyzet, 750, 804. 18/A. Fejér Gy., Codex diplomatikus Hungáriáé. IV/3. 126—128.; Anjou-kori okmánytár VII. 621. 19. Dénes i. m. 74.; Mályusz E., Zsigmond-kori okmánytár I. 677—79. 20. Borovszky i. m. 62. 21. CsánkiD., Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. (Bp., 1890) I. 343. 22. Borovszky i. m. 93. Mályusz E., Zsigmond-kori Oklevéltár II/l 198. 23. Verancsics Antal összes munkái. VIII. (Pest. 1868) 374—75. 24. Kandra K., Adatok az egri egyházmegye történelméhez. (Eger, 1885) 1. füzet 153—-54. 25. Borovszky i. m. 100—102., 268., 390—91. 26. OMF Tervtár 6794—6797. 27. Dénes i. m. 2,5, 10—11. képek. 28. hajó átmérő: 620 cm, belső hosszúsága: 790 cm, a szentély sugara 160 cm, falvastagság 100 cm 29. a hajó belmérete: 10,2x9,3x10,05x10,1 m. falszélesség: 120 cm 30. Tóth M., Árpád-kori falfestészet. Műv. Tört. Füzetek 9. (Bp., 1974). A szerző az apszis románkori palmettái, a feliratok betűtípusa, valamint a dejtei falképek alapján helyezi erre az időre a szalonnai Margit legendát ábrázoló falképet. Véleménye szerint a XIII. század második felében a régi körtemplomot kétszer is átalakították, és ezek valamelyikéhez tartozott a falfestmény. A körtemplom először csak új bejáratot kapott, majd új hajóval bővült. A kutatásaink során bebizonyosodott, hogy a XIII. század második felében egy átalakítás történt a rotundán, mikor nyugati falát elbontották és hajóval bővítették a templomot. Ekkor már a falképsorozat nyugati falra eső szakaszát a bontás során megszüntették, ahogyan a bontott téglaanyagot beépítették úgy a kiemelt román portált is másodlagosan felhasználták. 31. Szabó, i. m. 45. 32. A négyszögletes középkori pillér a középkori mennyezetet tartotta, az oszlop pedig a XVII. századit. 33. Dénes i. m. 82. 11. kép. 34. Dénes i. m. 82. 35. Távollétemben Kozák Károly régész irányításával, Féld István végezte el a kutatómunkát. Köszönöm munkájukat, és a publikálásra átadott anyagot. 36. K. H. Gyürky., i. m. 368. Csemegi J., Közép-Európa románkori centrális templomainak építészettörténeti kérdései. IV. k. 1960. Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények. 37. Elekes L.—Léderer E—Székely Gy., Magyarország története. 1/1. (Bp., 1957) 10—11. 38. K. H. Gyürky., im. 366—68., G. Molnár i. m. 26. 39. Lengyelországban Poznan közelében, Ostrow Lednicki-n, a Polán törzs szálláshelyén X. századi kerek templom került elő, a hozzácsatlakozó palotaépülettel együtt. [Jerzy Lomnicki: Ostrow Lenicki. (Poznan)] Csehszlovákiában évek óta nagyszabású feltárási- munkák folynak Mikulcicén, a Nagy Morva birodalom fejedelmi székhelyén. Itt a feltárt tíz egyházi épület közül három kerek templom, mindhárom más-más alaprajzzal. A IX. század első feléből származnak. [Josef Poulik, Mikulcice. (Praha, 1974) 66. 39. kép.] 40. K. H. Gyürky, i. m. 370. 41. Molnár V., A sárospataki rotundáról. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. 1966—67. 153—57. 42. E. Nagy, Rapport préliminaire des fouilles D'Esztergom. Acta Arch. 23 (1971) 181—198. 43. Timko L, Keleti kereszténység, keleti egyházak. (Bp., 1971) 395. 44. Tóth i. m. 80. 664—68. jegyzetek.
