A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. (1981)

M. KOZÁK Éva: Régészeti kutatások a szalonnai református templomban

26 M. KOZÁK ÉVA 16—17. kép. A sekrestye maradvány feltárás közben, és helyreállítás után [Féld István felv.] pontokon is megfigyeltek. Feltehetően a sekrestye középkori padlószintjét ké­pezte. A 3. árok legkeletibb szélén előkerült a sekrestye belső északnyugati sarka. Az északkeleti külső sarkához később 100x125 cm-es támpillért épí­tettek, az északnyugati sarkon nem került elő támpillér. A feltárás során re­konstruálhatóvá vált a sekrestye alaprajza, a belmérete 550 X370 cm. A falak vastagsága 95 cm, átlagban. A falak alja 125 cm mélyen került elő. Keleti fala a kerek templomhoz épített támpillérhez, nyugati fala a hajó északkeleti szög­letnél levő támpillérhez épült hozzá. Ezekből megállapítható, hogy a templom támpillérei valamivel korábbiak, mint a két épület (15., 16., 17. kép). A sekrestyefal közelében egy kisebb osszáriumgödröt is találtak. A 3. árokban nem került elő észak—déli irányú fal, mely a temlomot és az esetleges udvarházat összekötötte volna. A két előkerült építmény alaprajzilag közel megegyező. Az azonos ki­alakítás révén gondoljuk, hogy az osszárium és sekrestye egyidőben épült. A XV. század folyamán épültek, de annak inkább az elején. Az udvaron álló fa harangláb az ajtókeretén megmaradt bevésés szerint 1786-ban készült. A kerítőfal nyomvonalán látható, hogy követi a már megépült haranglábat. A sekrestyét 1808-ban bontották le. Feltehetően az azt követő időben épült meg a kerítőfal. Az építéshez bizonyosan felhasználták a lebontott sekrestye anyagát is. Kerek templomunk korának, építési idejének meghatározását több tényező nehezíti. Okleveles adatunk csak a XIV. századból maradt ránk, így építését írásos feljegyzésből nem ismerjük, de ez jellemző más rotundákra is. Az újab­ban előkerült kerek templomok alapfalak, így felépítményüket nem ismerjük. Hasonló jó állapotban fentmaradt téglaépületünk kevés ismeretes, így nem sok adat kínálkozik összehasonlításul. A régészeti kutatásunk kevés helyre kor­látozódott, csak úgyszólván a templom belsejére. Datálható síranyagunk nincs, a leletanyagunk minimális. A kerek templomok eredete a római építészetből vezethető le. Átvette az ókeresztény építészet, és terjesztette tovább a középkorban. A régi keresztény-

Next

/
Oldalképek
Tartalom