A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. (1981)

PISZTORA Ferenc: A pszichiátriai kórrajzokban rejlő folklorisztikai információk jelentősége a szellemi néprajz számára

A PSZICHIÁTRIAI KÓRRAJZOKBAN REJLŐ FOLKLORISZTIKAI INFORMÁCIÓK 229 mindig rongálta a tehenet. Nem tudtam elgondolni, hogy mi van a tehénnel, hogy meggyógyul, holnap megint rosszabbul van... én láttam többszőrönként, hogy a mellényzsebéből valamit beadott a tehénnek és vizes lepedőben takargatta éjjel 11 és 12 óra között és azt hagyta, hogy másnap reggelig ne vegyem le róla... Később mi is beleestünk a bajba, úgy, hogy maradásunk nem volt sem éjjel, sem nappal... többször voltunk orvosnál, de az mit sem ért. Kénytelenek voltunk olyan után tudakolni, aki tudna rajtunk segíteni... és egyszer komendáltak nekünk a faluban egy embert... elmentünk hozzá és kikérdezett bennünket, hogy áll a betegségünk? Mást nem csinált, mint napkelettől napnyugtáig ránk olvasott és egy füstölőt adott, amivel megfüstölt bennünket. Haza is adott kettőt, egyiket a mi részünkre, másikat pedig a tehén részére... és megmondta, hogy milyen napon használjuk el. Meg is csendesült a bajunk körülbelül három hónapig... A későbbiekben is kijárt Földi hozzánk, mert a tehén ismételten beteg lett... Később azt kérdezte, hogy veszekedtünk e a szomszéddal? En mondtam, hogy nincs vele semmi bajunk sem, és azt felelte, ha nem veszekedtetek, majd fogtok veszekedni, ami csakugyan be is teljesedett... Földi erővel keresztet akart csinálni, hogy Lucza naptól kezdve karácsonyig minden nap egyet vág rajta, és azt mondta, hogy az a vágás arra esik, aki a bajunkat okozta. De ezt nem engedtem neki... ezután meg azt mondta, hogy nem bír vele, hacsak engem valamivel meg nem itat. Addig csigázott bennünket, hogy egyszer kiszaladt, lehajította kabátját és kért tőlem egy pohár vizet. Egy kicsit akkor keresztet vetett a pohár vízre, a vizet megkóstolta, azután bement a szobába és felfordította az asztalt. Késével elkezdte kaparni az asztalt, a reszeléket belekaparta a pohár vízbe. Azután meg a másik felét kaparta meg, azt is a pohárba rakta, azt követően az ajtó tetejét is megkaparta, s a kaparékot szintén a pohár vízbe szórta. Azt mondta, hogy a poharat tegyem napkelet felől az ablakba és másnap reggel, napfelkelte előtt igyam meg... stb." A későbbiekben a betegnek a mágikus úton történő gyógyításba vetett erős hite mindinkább kiterjedt a mágikus természetű megrontás lehetőségére is, amit — már elmebetegségének betudhatóan — kezdett magára, férjére és tehenére is vonatkoztatni. így jutott el végül is ahhoz a kóros felismeréshez, hogy a mágikus hatalmával kezdetben őket segítő Földi nevű kuruzsló tulajdonképpen legveszélyesebb ellenségük, akitől csak megölése révén szabadulhatnak meg. Tömören foglalja mindezt össze a Cs. J.-né 45 napi megfigyelése után, 1901 januárjában készített törvényszéki szakvélemény, amely ezenfelül az eset számos részletéről is kimerítően tudósít: A megfigyelt nő idegrendszerét a nyugtalanság, a méhbetegség, férje szerelmi viszonyai megviselték, szeszélyes, indulatos, veszekedő természetű lett. Ez alapon és Földi J. babonás behatása alatt káprázatok (éjjeli kutyarohanások és faldosások, has nyomkodások, gyermek hangok) és hysteriás tünetek (végtagok és derék körül-kötése, végtagok és agyvelő csavargatása, has-daganat) léptek fel, s azon téveseszmék fejlődtek ki nála, hogy mind e szenvedések, de a szomszédok ellenséges magatartása, a lopások, a tehén és férje bajai is Földi J.-tól származnak, kinek titkos hatalma van felettük. E téveseszmék uralma alatt ölte meg Földi J.-t, szenvedéseinek vélt okozóját... e tette csupán az ő téveseszméi szempontjából érthető. Ezek szerint Cs. J.-né tébolyban (vesania) szenved, abban szenvedett a bűnvádi cselekmény idején is, s az elmebetegsége által akaratának szabad elhatározása ki volt zárva." „.. .Cs. J.-né korán árván maradt, iskolába nem járt, mostoha anyánál, rokonoknál nőtt fel, libapásztor, kis dajka, szobaleány, szolgáló volt..." „Földi rémes történeteket is beszélt neki. Elmondta, hogy volt olyan ember is, kinek ő keresztet csinált, s kit midőn a negyedik ház elé ért, s nevén szólíttatván visszanézett, lángok támadása közben széttéptek. Megint volt olyan eset, hogy este az ajtó előtt gyerek ment el, s ha a zajra kiment valaki, széttépték; ezen és hasonló dolgokat bizonyosan azért mondta el Földi, hogy ilyeneket csinálhat velük is." „.. .Az öregember, Földi gyakran mondogatta, hogy nagy tudománya van neki, amit apjától tanult... él Földinek egy hozzá hasonló tudós asszony cimborája, s él a felesége és gyermekei is, kik bizonyosan eltanulták a Földi tudományát... Egyszer hívás nélkül megjelent Földi náluk, s magával hozott hét fakeresztet. Ebből hatot átadott nekik, ezeket ők az utasítás szerint a szomszédok küszöbje