A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. (1981)

VIGA Gyula: 19. századi adatok a miskolci vásárok rendjéhez

19. SZÁZADI ADATOK A MISKOLCI VÁSÁROK RENDJÉHEZ 217 Árulást rendszer A búzatéren 12. Az eladás végett behozott életneműek egyedül a búzatéren bocsajtathatnak áruba. Amenynyiben pedig a búzatéren másnemű czikkek is eltérnek, az áruk a következőleg helyeztetnek el: A búzatér déli oldalán, a folyókán belől két sorban a gyümölcs, tej, vaj, túró, tojás, főzelék, zöldség, kisebb mennyiségben burgonya, dinnye, aprómarha, szóval konyhaczikkek árulandók és pedig a nyugoti négyszög déli oldalán a viszont eladók, s kofák, a keleti négyszög déli oldala hosszában a helybeli és vidéki termelők. Ezek mögött a délkeleti négyszögben a pecsenyésekkel s a laczi konyhasókkal szemben közvetlen a korlát mellett a kenyeresek, pékek s pereczesek helyeztetnek el, a felmaradt téren termény, gyümölcs és különféle házi szükségre árusítandó áruczikekkel terhelt szekerek s ősszel a káposzta árulók foglalnak helyet. A délnyugati szakaszban a kofák mögött a harmadik sorban a főtt étel és sült hal árusok, a nagy árucsarnokban a főzelék és kisebb gabonakereskedők, továbbá a cserépedény árusok nyernek helyet, kik azonban a csarnokon kívül ki nem rakodhatnak. A két kisebb csarnokban a pecsenyések és laczi konyhasók helyeztetnek el. Ezen két csarnokon kívül pecsenyések és laczikonyhások csak kivételesen s vásári alkalmakkor nyerhetnek helyet. E szakasz többi részét a terményekkel rakott szekerek foglalják el. Az észak-nyugoti szakaszban csak a gabonaneművel, az északkeleti szakaszban csak a takarmány és szalmaneműekkel rakott szekerek állhatnak. A szekerek mind a négy szakaszban sorban állítandók, hogy azok között a vevők akadálytalanul közlekedhessenek. 13. A búza térnek északi részén, a sóház és Molnár-féle magtár között az út melletti tér, mutatványok, lovarda, közhinta (?), múzeum, panoráma, stb. számára jelöltetik ki. Ezen tértől északra a szükséghez képest, még a gabonaneművel rakott szekerek, s mellettük a hordó-, kád s más fa és gyékényneműket árulók foglalnak helyet, ez utóbbiak mellett a Szelesen a zöldségárusok, hagymaárulók, gyékényeket, vas és rézműveket árulók a Matuskovics házig. A Tetemvártéren 14. A Szelesen és tetemvár szélén a Matuskovics-féle ház előtt két sor pecsenye árus foglal helyet, mögöttük a .szelesi oldalon pedig vas, réz, porczellán, üvegárusok, kik szekerén árulnak, állhatnak. A Gulyás-féle ház előtt egy sorban a kötelesek árulnak. 15. A tetemvár északnyugoti részén a nyersbőr árusok, a Bató-féle ház előtt a zsibárusok, tollkereskedők, a házi vászon árusok helyeztetnek el, a felmaradt téren a cser, épület- és tűzifával és musttal terhelt szekerek állanak. A szekerek mint a búzatéren, itt is sorba állítandók, hogy azok között a vevők akadálytalanul közlekedhessenek. A Fazekas-utcza Tetemvár felőli bejáratánál, ezen utcza mindkét oldalán a szíjgyártók árulnak. A belső vásártereken 16. A Kazinczy-utcza keleti oldalán, Tetemvártól délfelé, a kés, fémkő, kolomp és fakanálárusok, ugyanezen utczán a Pollák-féle háztól a szappanosok, rostások, bádogosok, helybeli és vidéki festők foglalnak helyet. 17. A régi postautcza északi oldalán a kendősök, helybeli és vidéki rőfösök állanak. Heti vásárok és mindennapi árulásra ezen kereskedők, valamint a pipások is az Újváros-utczán szintén felüthetik sátraikat. 18. A Battyány-utcza végén a Marusák-féle bolt előtt a kosárfonók, ezeken túl a minoritazárda térig a rövid árusok, pipások és csaté árusok egy sorban helyeztetnek el. 19. A Kazinczy-utcza nyugati oldalán a kir. gymnasium szögletétől a Marusák-boltjáig a rézöntők, könyvkötők, gombkötők, fésűsök, és órások foglalnak helyet. Ugyancsak a Kazinczy utcában a háromrózsa szállótól a dr. Grósz-féle házig azon szabók, kik boltokban, bódékban, vagy kapuk alatt árulnak, ezek azonban a járda fölé rudakat ki nem nyújthatnak, azokra árukat ki nem függeszthetnek. Ezen utczában szabó sátor fel nem állítható. A dr. Grósz-féle háztól a zárda utczáig a helybeli és vidéki czipészek helyeztetnek el egy sorban. 20. A Horvath-utcza déli oldalán a csipkések és gyolcsosok, az északin pedig a pántlikások állanak, sátraik közvetlen a folyóka mellé építendők. 21. A kir. gymnásiumtól a zárda lépcsőjéig női és férfi ruha árusok szükség esetén 2 sorban árulhatnak. 22. A zárda-templom előtti kis téren a kórház és Kaffka-féle ház között az asztalosok foglalhatnak helyet két sorban.