A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. (1981)

SZABADFALVI József: Egy 17. századi méhészkönyv kéziratos variánsa

EGY 17. SZÁZADI MÉHÉSZKÖNYV KÉZIRATOS VARIÁNSA SZABADFALVI JÓZSEF A szakszerűnek, pontosabban tudományosnak nevezhető méhészeti szakirodalom Magyarországon a 19. sz. első évtizedeiben keletkezett. Az első, már nyomtatott méhészkönyv, Gedde János: Angliai méhes kert c. munkája viszont már az előző században, 1759-ben Egerben jelent meg.

1 Az első, mintegy ötven évben igen sok méhészeti szakmunka látott napvilágot a történeti Magyarország egész területén. Ezek a méhészkönyvek jórészt magyar nyelvűek. Itt csak a legfontosabbakat említem: Pálfi Lőrinc Erdélyi méhecske)^ 1762ben,

2 Szigeti Gyula munkája Nagyenyeden jelent meg 1763-ban,

3 ez közelesen még két kiadást ért meg. Széki Vesmás Márton 1774-ben Kolozsváron,

4 Handerla György 1775-ben Pozsonyban,

5 Nagy János 1786-ban Győrben,

6 Ravaszdi András 1791-ben Diószegen,

7 Csáti Szabó György 1792-ben Debrecenben,

8 Veszelszki Antal 1795-ben Vácott,

9 Szuhányi János pedig Pesten 1795-ben

10 jelentetett meg méhészkönyvet. A nagyszámú szakmunka azt mutatja, hogy igen nagy volt az érdeklődés, pontosabban a kereslet irántuk, illetőleg azt is igazolja, hogy Magyarországon a 18. században széles körben foglalkoztak méhészkedéssel. A nyomtatott szakkkönyvek szélesörű elterjedése előtt kéziratos méhészkönyvek voltak forgalomban, pontosan szólva ezek jártak kézről kézre a méhészkedők körében. A közkézen járó, kéziratos méhészkönyvek legnagyobb része egyetlen ősnyomtatványra vezethetők vissza. írója II. Rákóczi György fő méhészmestere, Horhi Miklós, a munka keletkezésének éve 1645 vagy 1646.

11 A méhészkönyv kéziratos másolatban szinte hihetetlen módon elterjedt, igen sok variánsa maradt reánk különböző gyűjteményekben, elsősorban az Országos Széchényi Könyvtárban. Többet publikáltak is: az Ethnographiában 1891-ben Sárvárról Kovács S. János, a magyar Gazdaságtörténeti Szemlében 1895-ben Kőszeghy Sándor.

12 Ezt a méhészkönyvet, illetőleg variációs csoportot Balassa M. Iván Nagyváradi méhészkönyvnek nevezi

13 és annak egy, a miskolci Herman Ottó Múzeumban őrzött, Tokajból származó variánsának

14 leközlése kapcsán elemzi a könyvcsalád több kérdését. Hofer Tamás, Schram Ferenc és Mándoki László más-más típusú méhészkönyv anyagát ismerteti.

15 A miskolci Herman Ottó Múzeum történeti dokumentációs gyűjteményében található egy 6 lapos, tehát 12 oldalas, zsineggel összefűzött kéziratos füzetecske, amelynek már az első néhány sora is elárulja, hogy az a Horhi-féle méhészkönyv egyik igen teljes és igen korai másolata.

16 A leghátsó oldalon a Borsod-Miskolci Múzeum pecsétje látható, tehát a füzetke a század első felében került a gyűjteménybe. Ugyanezen oldalon igen halványan a következő szöveg sejlik elénk: