A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. (1981)
DOBROSSY István–KÁRPÁTI László: A Mindszenti templom építéstörténete és műtárgyai
A MINDSZENTI TEMPLOM ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE ÉS MŰTÁRGYAI 133 MINDSZENTI RÓM. KAT. PLÉBÁNIATEMPLOM (Szent Péter és Pál) JELLEGE: Szabadonálló, U alakban kőkerítéssel körülvett telken álló, utca kereszteződésnél térre néző főhomlokzattal, É—Ny D—K tájolású, két eklektikus homlokzati toronnyal, egyhajós barokk templom. KÜLSŐ Téglalap alaprajzú hajó, enyhén lapított félköríves záródású szentéllyel. A szentély oldalain szimmetrikusan elhelyezett sekrestye-bővítményekkel, ezek fölött csigalépcsőn megközelíthető oratóriumokkal, a hajóban orgonakarzattal. Az 1864-ben felhúzott tornyok megváltoztatták a korábban feltételezhetően szoborfülkés, hullámos magas barokk attikával koronázott homlokzatot. Főhomlokzata dekoratív hatású. Az épületet alul magas, kettős, tükrös lábazat veszi körül. Az enyhén kiugró homlokzati rizalit kiemelkedő dísze a festői, gazdag szobordíszes bejárat. A középrizalitot páros, kerubfejes kompozit pilaszterek keretezik, az alsó enyhe kiülésű osztópárkány magasságáig. A főpárkány és az osztópárkány között széles, semleges homlokzati sáv húzódik. Jelen állapotban feltehetően a homlokzat főpárkánya magasságáig az eredeti barokk állapotot őrzi, melynek végleges formáját 1743-ig nyerte. A középrizaliton kórus magasságban nagyméretű hegedűablak, a rizalit két oldalán a középső hegedűablak felső íve indításának magasságában egy-egy félköríves, zsalus, kereteit, kötényes ablak. Az oldalablakok tengelyében a bejárat párkánya magasságából induló egy-egy szoborfülkében, — melyeknek kepetelése a fölöttük levő ablakokhoz hasonló, de kötény nélküli — Szent Péter és Pál nagyméretű, alacsony zsámolyposztamensre állított szobra. Az 1864-ben átépített felső homlokzati rizalit jellegében (valójában jellegiélenségében) élesen elválik az alsótól. A toronyköze gerinc vonalánál magasabb, kváderes keretezésű timpanonos oromfal került. A főpárkányon ülő tükrös lábazat fölött jellegtelen keretelésű szoborfülkében a barokk attikából kiemelt csillagkoszorús madonna-szobor. A tornyok sarok lizénáinak belső párdarabjai előtt — ugyancsak a barokk együttesből származó — Szent István és Szent László szoborral. Az említett négyzetes testű toronypárt a timpanon magasságában osztópárkány, fölötte újabb párkánnyal zárt tükrös lábazat bontja. Stukkós, volutás fejezetű lizénákkal tagolt tömegét egyszerű órapárkánynyal díszített, magas, gazdagon tördelt, változatos tömegű párnatagokból összeállított sisak koronázza. A tornyokon és az attikán újabb keletű aranyozott latinkeresztek, illetve nagyméretű kettős kereszt, a tetőgerinc szentély feletti végén szép, cirádás kovácsoltvas barokk kettős kereszt. BELSŐ Kétboltszakaszos, csehboltozatos hajó, orgonakarzattal, melynek balluszteres mellvédje újabb keletű. Az enyhén ovális kupolaboltozat homlokíveiben igen magasan vágott, alacsony szegmentíves ablakokkal, széles vállövekkel. A hajó falait páros, a sarkokban csonka, ill. kombinált kerubfejes kompozit lizénák tagolják. A hajónál keskenyebb, íves záródású szentély boltozatfiókjaiban a hajóhoz hasonlóan, két szegmentíves, alattuk két egyenes záródású ablak. BERENDEZÉS SZENTÉLY FŐOLTÁR (MENSA) Terebélyes, szarkofág formájú stípes kétlépcsős márványpódiumon. Antipendiumán lapos, bonyolult indás ornamentikával körülfont kartusban Máriássy-címerrel. Rajta nagyméretű, tölgyfából faragott, váltakozó konvex-konkáv felületekből kialakított tabernaculum. Belsejében öt kehelyszekrénnyel, középső, nagyobb mélyített fülkével, alsó részében öt kis fiókkal. Gazdagon aranyozva, a stípessel rokon indadíszekkel. A tabernaculum változatos profilú homlokzati párkányán a húsvéti ünnepkörben cserélhető díszítményekkel, ura.:
