A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. (1981)
DOBROSSY István–KÁRPÁTI László: A Mindszenti templom építéstörténete és műtárgyai
132 DOBROSSY ISTVÁN—KÁRPÁTI LÁSZLÓ s a főkapun kívül két oldalbejárat is van rajta. A telek közepén álló templomba kétszárnyú vaslemezzel borított kapu visz be, hozzá négyszögletes kőlapokkal kirakott út visz. A gazdagon aranyozott főoltáron kívül 4 aranyozott oldaloltár van, pad pedig négy oszlopban keményfából 32 darab. A szószék is helyenként aranyozott. A középső boltozatról lefüggő üvegcsillárt a hívek mostanában csináltatták. A templom-főajtótól balra van a kórus feljárat s jó az orgona is. A kórustól jobbra visz a feljárat az alacsony toronyba, ahol három harang és egy óra van elhelyezve. A szentély mindkét oldalán van egy-egy sekrestye, mindkettőből feljárat vezet az oratóriumba. Ablakai vasráccsal és dróthálóval vannak ellátva, a sekrestye bútorzata pedig keményfából készült. A templom udvaráról bal oldalt vaskapus lépcső vezet le a boltozott kriptába. A templom belső tere 18 5/6 öl hosszú és 7 3/6 öl széles. Az udvarral együtt 478 4/6 négyszögöl területet foglal el." 44 A leírás meglehetősen szűkszavú, de még így is lehetőséget ad egy közel évszázaddal korábbi állapottal való összehasonlításra. 1744-ben, amikor felavatták a templomot, feltűnő volt „a templom hajójának elegáns és magas boltozata", ez most is megragadta a szemlélőt, hiszen a „művésziesen kifaragott boltozat"-ról is szó esik az összeírásban. A szentély, amelynek mindkét oldalán egy-egy sekrestye volt, s amelyből feljárat vezetett az oratóriumba, hasonlóan változatlan maradt az eltelt évszázad alatt. Sokkal fontosabb viszont az, hogy mi valósult meg abból a „hiánylistá"-ból, amelyet a templom felavatását követően Máriássy Sándor készített. Máriássy olyan kőkerítést kívánt a templom körül építtetni, amelyen két kapu van. Ezek a templomudvar kialakításával kapcsolatos elképzeléseihez hasonlóan szintén megvalósultak. Máriássy a meglevő és használható egy haranghoz még másik kettőt kívánt csináltatni. Az 1833-as összeírás szerint ez is megvalósult. Máriássy leírásához képest az összeírás meglehetősen szűkszavú, így a belső berendezési tárgyakkal kapcsolatban nem ad felvilágosítást. A mindszenti templom építéstörténetében a következő (és egyben utolsó) állomást az 1857. évi királylátogatás, majd ennek következménye jelenti. Ferenc József a monumentális templom láttán felajánlotta az egyik torony kiépítését a templomra. Annak felépítésére, mint kegyurat, a diósgyőri koronauradalmat utasította. Ezzel egyidejűleg az egri érsek is jelentős összeget ajánlott fel, majd ez kiegészülve a lakosok adományaival megteremtődött a feltétele a másik torony felépítésének is. 1864-ben megkezdődtek az építkezések, s még ennek az évnek a végén az egyik toronyra a kereszt is felkerült. 45 A két torony felépítésével, tehát a 19. század utolsó harmadában építészeti szempontból kialakult a mindszenti templom mai formája. Az eltelt több, mint egy évszázad alatt csak olyan felújításokra, kiegészítésekre került sor, amely a templomot alapvetően nem érintette. Tanulmányunk további részében a templom műtárgyainak leírását kívánjuk adni. Jóllehet rendelkezésünkre áll néhány, korábban említett összeírás anyaga, ezekre mégsem kívánunk minden vonatkozásban hivatkozni. Azokat a tárgyakat vettük számba, amelyek 1979/1980-ban használatban, vagy használaton kívül megtalálhatók voltak a templomban, s ezek közül is kiemeltük azokat, amelyek történeti, iparművészeti jelentőségűek.
