A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. (1981)

DOBROSSY István–KÁRPÁTI László: A Mindszenti templom építéstörténete és műtárgyai

1 28 DOBROSSY ISTVÁN—KÁRPÁTI LÁSZLÓ építése kezdődött el.

2

! (Az összeírás ennek okáról egyértelműen nem tájékoztat, de igazságában nincsen okunk kételkedni.) Az 1745-ös dokumentum ezzel kapcsolatban utal arra, hogy 1743-ban Máriássy püspök „ujonan Veres Fényű Sendelyel, olayos Veres Vestékkel meg festetvén bé fedette", frontiscipiumát —- azaz homlokzatát — „nagy költségű ékes statuákkal, Czirádákkal és Oszlopokkal perfectiora (befejezésre) vitte. Oratóriumokat és kétt oldalon stukaturával, Pádimentummal elkészítette, az Egész Templomnak ablakait üvegekkel, rostélyokkal, rámákkal, ajtókkal, faragott Pádimentummal, nagy költségű székekkel meg rakatta. A nagy Oltárnak antipendumát faragott kőből kő garadiccsal, Tabernaculumot, Praedicalló Széket, a nagy Oltár előtt függő nagy Lámpát, úgy a többi négy Oltárra fábul faragott antipendiumokat kő Garádicsokatt, midenikre hat hat gyertya tartókatt, és az Oltárokon lévő nagy rámás képeket, az Credentián álló alabástron szin festékkel aranyozva Lévő kétt gyertya tartott egy Crucifixussal (feszülettel), kriptát ex fundamentó (alapjaiból) tölgy fa vasass ajtókatt, két szentelt viz tartott faragva kőből, aranyozva, ugy a consecratiocor kívántatott falban lévő kő és vasból való meg aranyoztatott gyertya tartókat, és három posztós Széket Csináltatott."

29 Ez egyértelműen azt bizonyítja, hogy Máriássy Sándor (1735—1743) a csupasz falakig elkészült épület kivitelezését folytatta, tehát az új épületre tett új tetőt és a többi munkákat is az új templomon végeztette. Abban persze van okunk kételkedni, hogy a tető 1743-ban, Althán halála után 9 évvel készült. Tető hiányában ugyanis a többi felsorolt munka sem készülhetett volna 1743-ig. Inkább a tető fazsindelyének felújítására, festésére, vagy újrafestésére gondolhatunk. Ezek a munkálatok tehát olyan külső és belső átalakításokra utalnak, amelyek a templomot alaprajzában nem érintették, nem változtatták meg, de a lehető legteljesebb mértékben készítették elő az 1744. évi felavatást, felszentelést. A templom felszenteléséről, akkori állapotáról hasonló részletességgel tudósít az 1746. évi canonica visitatio. Eszerint a templomot 1744-ben Péter és Pál apostolok ünnepén szentelték fel.

30 Ugyancsak ebből az egyházlátogatási jegyzőkönyvből alkothatunk képet a homlokzat korabeli „tündökletes" kialakításáról. A leírás szerint 1744-re elkészült az építmény gazdag szobordísze is. Az összetett ívű oromzat szoborfülkéiben középen a gyermek Jézust tartó Mária csillagkoszorűs szobra, ettől a jobbra és balra levő fülkékben pedig Péter és Pál apostolok szobra állott. Ez utóbbiak a későbbi átalakítások során megváltozott homlokzat más pontjain kaptak helyet. Az oromzatot legfelől nagyméretű aranyozott kereszt koronázta, ugyancsak aranyozott kereszt díszítette a tető szentély fölötti részét is. A lizénákkal tagolt homlokzat lábazat fölötti mezőjében ugyancsak szoborfülkében kapott helyet Szent István és Szent László szobra. A középső rilazit nagy hegedűablakkal áttört mezőjének látványos dísze volt a templom gazdag plasztikájú kapuzata, amelyet alacsony oszlopszéken álló korintuszi oszlopok fognak közre. Az oszlopos keretezést változatosan tagozott párkány zárja le. A párkányra ültetett két volután lendületes mozdulatú a főpapi jelvényeket tartó angyalokkal. Az együttest koronázó mezőben az építtető főpapok domborművű, festett címerei láthatók. A kőfaragvánnyal, kőkeretezéssel egykorú a templom főbejáratát, valamint a kripta ajtaját záró kovácsolt vas ajtó- vagy kapuszárny. Az összeírás megemlékezik a templom