A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. (1981)
L.WOLF Mária: Adatok Abauj vármegye középkori településrendjéhez
100 L. WOLF MÁRIA gal meddig Horváti és meddig Kupa. Ez a közelség ma is tapasztalható az általam talált település és Kupa között. Horváti neve szerepel még 1423-ban, amikor határát megjárják, és említik a kupai nemeseket és a Kupáról jövő régi utat is. 28 A későbbiekben okleveles említése már nincs a falunak, viszont a dikális összeírásokban szerepel 1531-ben (Horwati), 1552-ben (Horwath), 1553-ban (Horwath), 1557-ben (Horwatth), 1570-ben (Horváth). 1578-ban már úgy említik Horvátit mint elhagyott falut (Horvathy deserta), az 1582-es dikális öszszeírás pedig fölsorolja az elhagyott falvakat, köztük Horvátit is. Az 1567-es dikális összeírásból tudjuk, hogy a Horváti közvetlen közelében levő falvak (Kupa, Tomor) teljesen leégtek (totaliter combusta). Ez az összeírás nem említi Horvátit, azonban 1570-ben még öt portát írtak össze a faluban. Mégis nyolc évvel később már mint elhagyott falut veszik lajstromba, lakosai elmenekültek a török által állandóan zaklatott és adóztatott vidékről (1618, 1620, 1624, 1625, 1630-as dikális jegyzékekből tudjuk, hogy Horváti szomszédai Kupa, Felsővadász, Selyeb, Tomor „turcis subiectae" területek voltak) 29 . Az előkerült régészeti anyag is a falu XII— XVI. századi létéről tanúskodik. A Horváti helységnév a Horvát népnévből keletkezett, birtoklást kifejező képzővel, értelme: „Horvát(ok)é". 30 Nevét bizonyára az ide telepített idegen horvát népességről kapta, amely az abaúji vár védelmét volt hivatva ellátni, hasonlóan más, idegenből telepített, katonáskodó elemhez. Az 1273-as oklevél világosan utal az itt lakók státusára: abaúji várjobbágyok voltak, akik a dikális összeírások tanúsága szerint a későbbiekben nemesekké váltak. JEGYZETEK 1. A leletanyag korának meghatározásánál Holl Imre volt segítségemre. 2. Ehhez hasonló díszítést a közölt anyagban sehol sem találtam. 3. Ehhez hasonló: Egri Múzeum Évkönyve XIV. (1976) 106. A szerző XIII. századinak határozza meg. 4. Regestrum Varadiense. /. Karácsonyi et S. Borovszky Bp., 1903. 49. (264. 1.) A Váradi Regestrum összeállítói így lokalizálják: Tuka-Toka, olim pagus in vicinitate Forró comitatu Abaujvariensi. 5. Tomas de villa Tuka impetiit Martinum de villa Abara pro furto. 6. Egri Káptalani Levéltár M. e. 771. Abaúj-Torna vármegye. Magyar városok és vármegyék monográfiája, szerk. Molnár Endre Bp. 1935. 158. o.; itt tévesen 1356-ra keltezik a fentebbi oklevelet. 7. Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában I— III. k. V. k. Bp., 1890—1913. I. 219. DL 10 416; 1380; 6745. 8. Csánki i. m. I. 224. Az 1440-es elzálogosítás: DL 13 524, 13 532. Az 1470-es elzálogosítás: DL 15 510; 16 973; 16 974; 16 977; 17 121. 9. Az első katonai felmérés XXII. 12. 1784. 10. Lipszky Joannes: Repertórium Locorum Objectorumque in XII. tabulis mappae regnorum Hungáriáé, Slavoniae, Croatiae et confiniorum militarium magni item principatus Transylvaniae. Budae 1803. 11. A második katonai felmérés XL. 42. 1856—60. Pesthy-féle kéziratos helységnévtár 1864. 12. Forró úr bérrendezési térképét sajnos sem az Országos Levéltárban, sem a Borsod megyei Levéltárban, sem a faluban illetve a járási Földhivatalban nem találtam, így erről az értékes adatról ez esetben le kellett mondanom. 13. Szutorcsik József helybéli plébános közlése.
