A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)
FEJŐS Zoltán: Kivándorlás Amerikába a Zemplén középső vidékéről
KIVÁNDORLÁS AMERIKÁBA A ZEMPLÉN KÖZÉPSŐ VIDÉKÉRŐL 297 Sajnálatos, hogy néprajzi, szociológiai jellegű vizsgálatok csak igen csekély mértékben állnak rendelkezésünkre. Különösen fájdalmas, hogy az eseményekkel egyidőben nem történt kísérlet a jelenség ilyen szempontú megközelítésére. Pótolhatatlanok azok az ismeretek, amelyeket a korabeli, magas szintű szociológiai stúdiumok nyújtani tudtak. Gondolunk itt elsősorban a lengyel parasztok kivándorlásáról írt klasszikus monográfiára. 13 Ez a monumentális munka „az amerikai lengyel bevándorlók életével és azzal a hatással foglalkozott, amelyet az amerikai emigráció a parasztok társadalmi életére Lengyelországban gyakorolt." 14 Természetes, hogy hasonló kérdésekre ma már — különösen megfelelő előtanulmányok és adatok híján — csak meglehetősen elnagyolt, néhány fő tendenciát kiemelő választ adhatunk. A magyar kutatásban kivételképpen egyetlen hasonlójellegű kísérletet említhetünk. Ez a munka azonban igen nagy jelentősége ellenére — márcsak méretei miatt is — sokkal szerényebb vállalkozás, mint a fent idézett monográfia. Braun Róbert A falu lélektana (Bp. 1913.) című kitűnő „kérdőív és mintaválasz" jellegű munkájában szentel ugyanis néhány oldalt a kivándorlás kérdésének. Vizsgálódásait ugyan az Arad megyei Maroscsicséren végezte, de úgy véljük, eredményei a kivándorlás hatásának tendenciáit kutató megközelítésben, általános értelemben is hasznosíthatóak. 15 Feltűnő a néprajzi publikációk csekély száma. Több közleményben adatok és utalások egész sora szerepel, mivel azonban ezek nem ilyen céllal készültek, nem adnak választ a kivándorlással kapcsolatos néprajzi kérdésekre. Dégh Linda 16 egyik tanulmánya az amerikai magyarság körében végzett néprajzi vizsgálatok tapasztalatait ismerteti. Itt rövid áttekintést nyújt a vándorlási mozgalom múltjáról és az emigráns csoportok integrációs problémáiról. Külön kiemeli, hogy a bevándorlás kezdeti szakasza és így az akkulturáció első fázisa csak kis mértékben kutatott. Ezáltal keveset tudunk arról, hogy miként váltak az Amerikába idénymunkásnak érkező bevándorlók valóban emigránsokká, s hogy milyen lépésekben találkoztak a fejlettebb amerikai kultúrával. 17 Gunda Béla 18 a néprajzi közlemények Amerikára, illetve az amerikázásra vonatkozó utalásait foglalja össze, fölvázolva a magyar néphagyományban élő Amerika képet. A Bodrog-köz kivándorlását szépirodalmi formában dolgozza föl Balassa 13. W. I. Thomas—F. Znaniecki: The Polish Peasant in Europe and America I— V. kötet. Boston 1918—1921. A műhöz sajnos nem jutottam hozzá, így csak az irodalomból ismerem. Vö.: /. Szczepanski, 1973. 397—415.; /. Sz. Kon, 1967. 165—168.; A. Cuvillier, 1967. I. 71. A szerzők a szociológiai vizsgálatokban először alkalmazva a „személyes dokumentumok" elemzését, óriási tényanyagot dolgoztak fel: leveleket (754 db), életrajzokat, személyes élményanyagot stb. Általános társadalomelméleti kérdések mellett az asszimiláció, emigráció, társadalmi konfliktusok problémáit vizsgálták. Legfőbb szempontjuk a folyamat szubjektív vonatkozása volt: hogyan élik át és hogyan értékelik maguk az emberek az életükben bekövetkezett változásokat. Utalni kell még F. Bielik—E. Rákos, 1976. (III. kötet) gazdag dokumentumkötetére, amely a levelezési anyagot tartalmazza. 14. /. Szczepanski, 1973. 397. 15. A mű nemrég újra megjelent. Braun R., 1973. 16. Dégh L., 1966. Vö. Dégh L., 1968—1969., Dégh L., 1975. ll.DéghL., 1966. 551. 18. Gunda B., 1970.
