A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)
VIGA Gyula: Helynévi adatok a magyar kecsketartáshoz
HELYNÉVI ADATOK A MAGYAR KECSKETARTÁSHOZ 235 IRODALOM Andrásfalvy B., 1975. Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig. Szekszárd Anjou-kori okmánytár I— V. Budapest 1878—1887. Árvay /., 1941. A térszíni formák nevei a barcasági Hétfalu helyneveiben. Magyar Népnyelv, III. 39—56. Árvay /., 1942. A térszíni formák nevei Kalotaszegen. Magyar Népnyelv, IV. 1—50. Bakos J.—Fekete P., 1972. Eger és Felnémet földrajzi nevei. I. Eger Bartal A., 1901. A magyarországi latinság szótára. Budapest Bálint S., 1957. Szegedi szótár, I— II. Budapest Bátky Zs., 1930. Kecskemét Győr megyében. Föld és Ember, X. 331—332. Belényesy M., 1956. Az állattartás a XIV. században Magyarországon. Néprajzi Értesítő, XXXVIII. 23—59. Belényesy M., 1961. Viehzucht und Hirtenwesen in Ungarn im 14. und 15. Jahrhundert. In.: Földes L (szerk.): Viehzucht und Hirtenleben... 13—82. Budapest Béres A., 1965. A jószág sózása, sózóvályú. Ethnographia, LXXVI. 456—461. Cs. Bogáts D., 1958. Adatok Háromszék történeti helynévanyagának ismeretéhez. Nyelv- és Irodalomtörténeti Közlemények, II. 213—224. Kolozsvár Bognár A., 1978. Pesthy Frigyes helynévtárából. I. Jászkunság. Szolnok—Kecskemét Boros Á., 1931. Helynévmagyarázatok életföldrajzi jelentősége. Debreceni Szemle, 438—441. Bökönyi S., 1968. Az állattartás történeti fejlődése Közép- és Kelet-Európában. Agrártörténeti Szemle, X. 277—342. Bökönyi S., 1974. History of domestic mammals in Central and Eastern Európa. Budapest Csüry B., 1935. Szamosháti szótár. I— II. Budapest Debreczeni L, 1965. Tyúkod földrajzi nevei. Magyar Nyelvjárások, XI. 75—79. Dongó Gyárfás G. (szerk.) 1896—1928. Adalékok Zemplén vármegye történetéhez I— XXIII. Sátoraljaújhely Enyedi Gy., 1964. Az állattenyésztés földrajza. Budapest Firbás O., 1957. Sopron legrégibb erdőtérképe. Soproni Szemle, XI. 109—117. Földes L., 1957. A Juhtartás típusai és építményei a Kárpát-medencében. Néprajzi Közlemények, II. 149—156. Földes L., 1960. Kosár „karám, ól". Ethn., LXXI. 437—453. Földes L., 1960/a. Hadjimichali Angeliki: Szarakatszánok. (Athén, 1957.) Ismertetés. Ethn., LXXI. 626—630. Földes L., 1968. Az erdélyi vándorpásztorok állatfajtái a XLX. század első felében. Műveltség és Hagyomány, X. 231—246. Gaál A.—Kőhegyi M., 1971—76. Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában I— III. A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve, II—III. 271—332.; IV—V. 297—339.; VI—VII. 279— 360. Szekszárd Gergely B„ 1942. Kisbács helynevei. Kolozsvár Gergely B., 1942/a. Kalotaszeg névutós helynevei. Magyar Népnyelv, IV. 158—182. Gunda B., 1962. A barlangi állattartás kérdéséhez. Ethn., LXXIII. 448—451. Gunda B., 1970. Erdély pásztorélete a földrajzi nevek tükrében. In.: Kázmér M.—Végh J. (szerk.): Névtudományi előadások II. 213—219. Budapest HaanL., 1870. Békés vármegye hajdana. Pest Haider E., 1964. Konyár földrajzi nevei. Magyar Nyelvjárások, X. 167—169. Hajdú-Bihar megye földrajzi nevei. I. A polgári járás. Debrecen 1970. Heves megye földrajzi nevei I. Az egri járás. Budapest 1970. Heves megye földrajzi nevei II. A füzesabonyi járás. Budapest 1975. Hoffmann—Krayer — Bachtold—Stáubli., 1929. Handwörterbuch des Deutschen Aberglaubens IX. Berlin—Leipzig Ila B., 1944—1976. Gömör megye. I—IV. Budapest ImrehL, 1959. Székelyföldi paraszti jegyzőkönyvek pásztorlási határozatai (1717—1928). Agrártörténeti Szemle, I. 161—190. Inczefi G., 1960. Szeged környékének földrajzi nevei. Budapest Inczefi G., 1970. Földrajzi nevek névtudományi vizsgálata. Budapest
