A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)
GÁDOR Judit – NOVÁKI Gyula: Az abaújvári földvár sánca
76 GÁDOR JUDIT—NOVÁKI GYULA IRODALOM Bóna I., 1973. VII. századi avar települések és Árpád-kori magyar falu Dunaújvárosban. Fontes Archaeologici Hungáriáé, Budapest, 1973. Csókás J.—Gádor J.—Gyulai A., 1979. Geofizikai módszerek az archeológiai kutatásban. Herman Ottó Múzeum Évkönyve, XVI. Miskolc, 1979. 7—32. EngelP., 1977. Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya a Zsigmond-korban (1387—1437.). Értekezések a történeti tudományok köréből, 83. Budapest, 1977. Éril.—Bálint A., 1959. Muhi elpusztult középkori falu tárgyi emlékei (Leszih A. ásatásai). Összeállította Éri I. és Bálint A. Régészeti Füzetek, Ser II. No. 4. Budapest, 1959. FügediE., 1977. Vár és társadalom a 13—14. századi Magyarországon. Értekezések a történeti tudományok köréből, 82. Budapest, 1977. Gádor J.—NovákiGy., 1976a. Ausgrabung in der Erdburg von Abaújvár. Acta Archaeologica 28. Budapest, 1976. 425—434., Gádor J.—Nováki Gy., 19766. Ásatás az abaújvári földvárban. Herman Ottó Múzeum Évkönyve, XV. Miskolc, 1976. 37—47. Gádor J., 1980. Ausgrabungen in der Erdburg von Abaújvár. Eine Kirche in der Gespanschaftsburg. Acta Archaeologica, 32, Budapest, 1980. (megjelenés előtt). Holl L, 1963. Középkori cserépedények a budai Várpalotából. Budapest Régiségei, 20. Budapest, 1963. 325—382. Müller R., 1977. A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése a késővaskortól a törökkor végéig és a középkor agrotechnikai fejlődése. Kandidátusi értekezés. Kézirat, 1977. MTA Könyvtár, Kézirattár D/7517. Németh P., 1973. Előzetes jelentés a szabolcsi Árpád-kori megyeszékhely kutatásának első három esztendejéről. 1969—1971. Archaeologiai Értesítő, 100. Budapest, 1973. 167—197. NovákiGy., 1964. Adatok a soproni Belváros rétegeinek kronológiájához. Soproni Szemle 18. 1964. 236—243. Nováki Gy.—Sándorfi Gy.—MiklósZs., 1979. A Börzsöny hegység őskori és középkori várai. Fontes Archaeologici Hungáriáé. Budapest, 1979. NovákiGy., 1980. Őskori és középkori várak a bakonyi Kesellő- és Zöröghegyen. Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1980. (megjelenés előtt). Párádi N., 1955. A balatonfenyvesi agyagpalack. Folia Archaeologica 7. Budapest, 1955. 141—147. ParádiN., 1963. Magyarországi pénzleletes középkori cserépedények. Archaeologiai Értesítő, 90. Budapest, 1963. 203—248. Cs. Sós Á.—Bökönyi S., 1963. Die Ausgrabungen Géza Fehérs in Zalavár. Archaeologia Hungarica XLI. Budapest, 1963. TomkaP., 1976. Acta Archaeologica 28. Budapest, 1976. 439. TomkaP., 1977. A soproni vörös-sánc kutatása. Magyar Műemlékvédelem 1973—1974. VIII. Budapest, 1977. 65—82. Török Gy., 1962. Die Bewohner von Halimba im 10. und 11. Jahrhundert. Archaeologia Hungarica XXXIX. Budapest, 1962. RAMPART OF THE ABAÚJVÁR EARTHEN FORT (Abstract) The investigations of the Abaújvár earthen fort were begun with the cross cutting of the rampart in 1974. In the first year the upper two third of the rampart had been unearthed, the reports about which were published before hand together with the map of the fort. Next year Judit Gádor finished the cross cutting of the rampart and since then she has been excavating the church from the Roman period, the cemetery and the settlement around it. The present article shows the results of the cross cutting of the rampart (fig. 1-2.).
