A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

DOBROSSY István–FÜGEDI Márta: A kenderfeldolgozás törő és rostpuhító eljárásainak munkaeszközei és terminológiái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

244 DOBROSSY ISTVÁN—FÜGEDI MARTA törik meg és így készítik elő a különböző puhító eljárásokra. E két munkafázist általánosan vágás, törés és simítás elnevezésekkel különböztetik meg egymástól. Az eszközök elnevezése gyűjtőterületünk valamennyi településén is ennek megfelelően alakul, így az első megtörés során használt eszköze vágó, vagy törő tiló (ill. ennek szórványos változatai), míg a második munkafázisban használt eszközé simító tiló. E két munkafázist az alábbi eszközhasználattal végzik: a) a kender első megtörésére nem tiló, hanem más típusú törőeszköz (kölyűs típusú, bitó elnevezéssel ismert eszköz) szolgál, a második törés eszköze pedig a tiló. b) a két munkafázisra kétféle (a vágóélek szélességében különböző) tilót használnak, c) a két munkafázist egyetlen tilón, ill. egyetlen tiló típusú munkaeszközön végzik. a) Azokban a falvakban, ahol a tiló típusú kendertörőt a törésnek csak a második munkafázisában használják (Borsodnádasd, Domaháza, Borsodszentgyörgy, Balaton, Járdánháza, Arló, Hangony, Szentsimon, Sáta, Bolyok, Bóta (Borsodbóta), Sajómercse, Dédestapolcsány,) az eszköznek simító tiló, tiló a neve, a munkafolyamat pedig simítás, ritkábban tilolás elnevezést kap. b) Azokon a településeken, ahol a kender első és második megmunkálására, megtörésére külön-külön munkaeszköz szolgál, s ez tiló típusú kendertörő, ott a durvább műveletet a vágó, vagy törő tilóval, esetleg tilóval végzik, a munkafolyamatot pedig vágásnak, törésnek, vagy tilolásnak nevezik. A második munkafolyamat neve minden esetben simítás, az eszköz neve pedig simító, vagy simító tiló. Ilyen adataink vannak a kender első megtörésére használt eszköz és a munkafolyamat elnevezéséről az alábbi településekről: vágó — vágás: Susa, Sajóvelezd, Bánfalva, Megyaszó, Nagybarca, Tardona, Bocs, ^Abaúj vár, Sajólád, Zemplénagárd, Onga, Szin, Cigánd, Baskó, Sárospatak, Újcsanálos. törő — törés: Pányok, Telkibánya, Abaújvár, Baskó, Tornyosnémeti, Tiszakarád, Regéc, Sárospatak, Becskeháza, Tiszabábolna, Rudabányácska, Nagyrozvágy, Kisrozvágy, Ricse, Pacin, Karád, Cigáné, Karos.

8 (9—10. kép). A második megtörésre használt eszköz és munkafolyamat elnevezése ugyanezekben a falvakban általánosan simító és simítás. (9—10. kép). c) Ha a törés mindkét munkafázisát egyetlen eszközön végzik, az eszköz neve tiló, viszont a munkafázisokat vágásnak és simításnak nevezik, megkülönböztetve ezzel a minőségileg különböző tevékenységet. A munkaeszköz tiló, a munkafázisok vágás és simítás elnevezéseivel az alábbi falvakban találkozunk: Arló, Járdánháza, Hernádszentandrás, Halmaj, Beret, Hernádvécse, Újcsanálos, Tárd, Cserépfalu, Mezőkeresztes, Pusztafalu, Fony és Göncruszka (9—10. kép). Az egyetlen tilóhoz kötődő két munkafázisra jó példát szolgáltat a tiszakarádi adat. Itt a második törést úgy végzik, hogy „egyetlen eszközön, az elhullott, szakadozott rostcsomókat körbetekerik (ti. a vágódeszkák oldalain), s az így keletkezett szűkebb vájatba szorítják be és törik a tiló nyelvével a tovább tisztítandó kenderrostot."

9 8. Adatokat az alábbi szerzőktől vettünk át: Sárospatak: Hajdúi, (szerk.) 1976. 1—20., Megyaszó: Csőry Cs., 1973. 1—22., Tiszabábolna: Demeter E., 1977. 1—23., Becskeháza: Gáli M., 1972. 1—6., Zemplénagárd: BaráthiE., 1963. 9. Szolnoky i. m. (1965) 6.