A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

V. ZALÁN Irén: Miskolc zenei élete a két világháború között (Első közlemény)

198 t VARGÁNÉ ZALÁN IRÉN kultúrájú tagját." 1933. II. 20. Guglielmetti Anna-Mária koloratúr énekesnő szereplése dr. Hercz Ottó kísértével. Ugyanez év IV. 1. Biró Sári zongoraművésznő, 1933. XI. 10. Mikischa Táras zongoraművész, XI. 18-án Esther Johnson zongoraművésznő, XII. 7. Földessy Arnold gordonkaművész. 1934. II. 6. Schmitthauer Lajos orgonaművész szerepelt, II. 11. Pataky Kálmán kamaraénekes, aki több évig a budapesti Operaháznál működött, 1925-ben a bécsi opera tagja, miskolci szereplése idején már az új magyar operaénekes generáció legkiemelkedőbb tagja. 1934. III. 22. Eleánor Spenzer zongora estje. 1934. év egyik legkiemelkedőbb zenei eseménye Fischer Annié szereplése II. 17. Előző évben nyerte el a budapesti Liszt-verseny első díját. A következő években Európa legszámottevőbb országaiban szerepelt. A világ minden táján dicsőséget szerzett a magyar zongoraművészetnek.

111 E sorozat megszakadása már egybeesik a Lévay K. E. hanyatlásával. A Lévay K. E. zenei szakosztályának közreműködésével avatták a Magyar Rádió miskolci közvetítő állomását, másodikként az országban. Felavatását fényes ünnepség kísérte, az avató beszédet Hóman Bálint, az akkori vallás és közoktatásügyi miniszter mondotta. „Nagy örömömre szolgált hogy e közvetítő állomás ünnepélyes megnyitásának feladata nekem jutott osztályrészül. Örülök, mert nagyra becsülöm Miskolc városának a magyar gazdasági és kulturális élet terén eddig is betöltött szerepét, s mert hiszem, hogy e közvetítő állomás újabb eszköze lesz e jeles kultúrközpont további fejlődésének."

112 Ez alkalommal is — és már 1933. II. 10-én is elhangzott vidéki helyszíni közvetítés Miskolcról, a legjobb zeneművészek: Hollósy, Rákos,Thurzó Nagy Lászlóné, Haydu közreműködésével. A zenei szakosztály munkájáról alkotott képünk akkor lesz teljes, ha megismerkedünk a város zenekari és kamarazenei életével. Az irodalmi szakosztály működéséből is idézünk néhány eseményt, amelyekben a zene is szerepet játszott. Az adatok sajnos hézagosak. 1928. II. 6. Kozma Andor estje, 1928-ban Rákosi Jenő, Harsányi Zsolt, Mécs László est. 1929. II. 3. Móra Ferenc előadása, (Móra gyakori vendége volt Miskolcnak. A múzeum megbecsült „őrének" Leszih Andornak a lánya Szegeden náluk lakott V. Gné.) 1929. III. 17. a Petőfi Társaság irodalmi nagygyűlése, 1931. II. 13. Ascher Oszkár szavalóestje, 1961. IV. 25. a Nyugat c. folyóirat irodalmi estje Karinthy, Kosztolányi, Móricz, Nagy Endre részvételével. (Móricznak a testvéröccse lakott Miskolcon V. Gné.) 1931. X. 29. Áprily Lajos, Sik Sándor, Móra est. 1932. IV. 17. József főherceg „szerzői estje", 1933-ban Móra, Zilahy Lajos estek. A Lévay E. Irodalmi szakosztálya 1930-ban felelevenítette azt a programot, amit még 1918-ban Balogh kidolgozott. A Lévay K. E. tervbevette, hogy a nagyobb vidéki centrumok irodalmi egyesületeivel csereelőadásokat készít elő. A Nyíregyházi Bessenyei Kör, a Debreceni Csokonai Kör és a Szegedi Dugonics Társaság jönnek el decemberben és januárban, hogy itt bemutassák írói gárdájuk legjavát, viszont a Lévay K. E. januárban és februárban Nyíregyházára, Debrecenbe és Szegedre látogat el a miskolci irodalom reprezentatív csapatával. Elsőnek a nyíregyházi Bessenyei Kör jön Miskolcra és de111. HOM HA 73.58.21. 112. Rádióélet. Szépirodalmi, művészeti és műszaki képes hetilap V. évf. 23. sz. 1933. június 4—10.