A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

V. ZALÁN Irén: Miskolc zenei élete a két világháború között (Első közlemény)

202 t VARGÁNÉ ZALÁN IRÉN 11. kép. A Zenepalota hangverseny terme a megépítés idején 1927. Vendégszerepelt a Kereskedők és Gazdák Körében: 1920. III. 6. Romy Porges gordonkaművész, 1920. III. 24.: Rákos Alice a budapesti Nemzeti Színház művésznője, közreműködött Rákos Arnold, 1921. II. 16. a Kőszegi— Dick—Pogány vonósnégyes szerepelt a fővárosból, 1923. III. 6-án Krúdy Gyulát hallgatták meg, aki Miskolci koszorú c. cikkében írta meg miskolci benyomásait, 1923. III. 30. Benedek Marcell és Aczél Ilona a budapesti Nemzeti Színház tagja vendégszerepelt. 1923. V. 10. Rett Rie táncosnő klasszikus táncokat adott elő, 1923. XI. 10. Móricz Zsigmond volt a Kör vendége, aki az új magyar irodalomról értekezett, 1925. X. 22. a híres Hubay tanítvány: Rubinstein Erna hangversenyezett, 1926. év dátum nélkül Péchy Blanka szereplését őrizte meg, 1928-ban Heltay Jenő és Denise Molie zongoraművésznő közreműködésével „Nem leszek hálátlan" címen hangzott el előadó est. Ugyanebben az évben Bródy Sándor számolt be amerikai útjáról. (Folytathatnók a sort a 30-as évek derekán túlig 36, 37-ig, — amikor kezdtek gyűlni a viharfelhők Európa felett és Miskolcon is jelezték a közeledő vészt az ilyen újság hirdetések: „Keresztény cipő bolt." V. Gné.) 1939. III. 15. a miskolci újságok már öles címekben jelentették: ,,a német haderő több helyen benyomult Csehországba és 2 várost megszállt". Mind gyakoribbá váltak a Bajtársi Egyesületi összejövetelek, már a női Bajtársi Egyesület is „törzsfői tábort" tartott, amelyre pontos megjelenést kért a „Alvezér" és feltartózhatatlanul közeledett a miskolci izrealita polgárság katasztrófája, amelyből — éppen nagy számuk miatt is — kevesen tértek vissza.