A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

GÁDOR Judit – NOVÁKI Gyula: Az abaújvári földvár sánca

74 GÁDOR JUDIT—NOVÁKI GYULA 20 15 10 5 0 24. kép. A sánc rétegződésének időrendje 1. kő várfal omladéka. 2. felső réteg, XII. század. 3. a sánc gerendaszerkezete, XI. század első fele. 4. császárkori kultúrréteg. 5. érintetlen talaj. fazék bélyeges fenéktöredékét (IX. tábla 7.). A leletanyagban több vastárgy is van: egy enyhén hullámos szélű, szabálytalan alakú patkó töredéke, átmérője 10,9 cm (VI. tábla 10.), egy kés penge töredéke, hossza 14 cm (VI. tábla 12.), szögek (VI. tábla 8, 14.), egy ismeretlen rendeltetésű, hosszú meggörbült vastárgy (VI. tábla 13.)

14

, valamint egy malomkő, átmérője 38 cm (23. kép). A felső réteg kora a fentiek szerint a XII. század második felébe helyezhető. Ezt a réteget telep-jelenségek jellemzik, amelyek a faszerkezet belső, lépcsős kiképzéséhez igazodnak: a sánc lábánál és feljebb az oldalában egy-egy tapasztott felület, sok leletanyaggal. Rendeltetésüket a feltárás kis területe miatt közelebbről nem ismerhettük meg, de a sánc belső oldalához szorosan csatlakozó építmények maradványait sejthetjük bennük. Összefoglalás. Az ásatás eredményeit a következőkben foglalhatjuk öszsze (24. kép): A sánc építését megelőző járószint a X. század végénél korábbi nem lehet. Az építés idejét a történeti adatok, a faszerkezet

15 és a leletanyag alapján a XI. század első felébe helyezzük. A felső réteg kissé eltérő gerendaszerkezetet mutat. Ez egy későbbi átépítést, vagy magasítást jelez, amely az itt tapasztalt jelenségek és leletek alapján a XII. század második felében történhetett. A sánc legkésőbbi periódusát a habarcsos kő várfal jelenti. Ennek időrendjére az ásatás nem hozott közvetlen eredményt, feltehetően a XII. században épült. 14. Hasonló tárgy került elő Muhin, melyről feltételezik, hogy kardhüvely borítás lehetett. Éri I.— Bálint A., 1959. 39., XXI. tábla 9. 15. Gádor J.—NovákiGy., 1976. a, b., 1—3. és 34—42. jegyzet.