A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)
BODNÁR Zsuzsanna: Egy kárpátukrán falu lakáskultúrája
340 BODNÁR ZSUZSANNA és katonaképek szaporodtak meg. Ezek a főfalon, a két ablak között a tükör körül helyezkednek el. Álló keretekben a komódra teszik őket. A lakás díszítésében szerepet játszanak a terítők, függönyök, tányérok, csuprok, poharak, színes nyomatok. A vetett ágyra fehér, kivarrott gyolcs, vászon terítőt tettek, piros alapon sárga rózsás, kék alapon piros rózsás térítőket. Az életkor és a színek nincsenek kapcsolatban egymással, az idős emberek ugyanúgy használják az élénk színű térítőket. Az asztalra köznap nem kerül terítő, csak ünnepnapokon. Karácsonykor fehér szőttes terítőt tettek az asztalra. A komódra fehér terítőt vagy sok helyen semmit sem tettek. Az ablakokra fehér gyolcs, vászon vagy tarka kartonból készült rövid függönyök kerültek. A cifra huzatú párnák az ágyak díszei. A házban van két festett nyoszolya, amelyeken a nyoszolyaterítő felett két sor hímzett végű párna van, s felettük a két kettéhajtott dunyha (duckna). 1 * Az ágynemű fehér, kék tarka, egyszerű tarka, kockás anyagból készült. A XIX. század végén nagyon kevés helyen volt az ágyakban szalmazsák. Csak az 1920—25-ös évektől kezd általánossá válni a használata. Két vászonlepedővel letakarták a szalmát és azon aludtak. Szegény helyen hosszú ideig ezt használták és használják ma is. Az ágynemű a hozomány tartozéka volt, amelyből 2—3 váltást hoz magával az új menyecske. Egy váltás fehér damaszt vagy gyolcs volt, hogy betegség, szülés után legyen mit felhúzni. A másik két váltás piros, kék mintás, rózsás vagy kockás mosóanyag. Szobai díszítőelemek a színes csuprok, poharak. A komódra vagy az ablakba rakták őket. A ház a családdal él, változik, átalakul. Ha a házban két szoba van, legtöbbször a kamrát alakították át hátsóházzá, akkor ha fiatal házasok költöztek a házhoz. A fiataloké lett az elsőház, amely 1—2 városias bútorral gazdagította a szobát, de megőrizte hagyományos, sarkos elrendezését. A lakóházak, a szoba berendezése akkor változik meg, ha a család hagyományos társadalmi szerkezete megváltozik, s a gazdasági, társadalmi tényezők a polgárosodás felé sodorják. 20 Komlóskán éppen a kedvezőtlen gazdálkodási körülmények miatt nem alakult ki jómódú parasztság, amely képes lett volna átvenni (anyagi, szellemi téren is) a polgári vonásokat, hatásokat, másrészt a falut földrajzi zártságánál fogva kulturális hatások nehezen érték. Társadalmi tagozódás alig figyelhető meg. A lakosság nagy része szegény volt, így bármennyire is magismerte a heti piacokon a polgári bútorokat, ezeket nem, vagy nehezen tudta csak megvenni. Bizonyos polgári bútorok (tulipános láda, sifon) bekerültek a parasztszobába, de a hagyományos elrendezési elven csak az 1940-es évektől tudtak változtatni. A soros vagy párhuzamos, újabb elrendezési elv esetén a karosládák egyikét középre, a két utcai ablak elé helyezik s itt áll az asztal is 21 (9. kép). Az ettől jobbra eső sarokban a komódot találjuk, mögötte a hosszanti fal mellett ágy, láda vagy sifon sorakoznak, míg az átellenes, udvar felé néző fal mellé szintén 19. Gönyei Sándor 1939. 130. 20. GundaBéla 1961.247. 21. Dám László 1980. (Kéziratban)
