A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

FEJŐS Zoltán: Kivándorlás Amerikába a Zemplén középső vidékéről

304 FEJŐS ZOLTÁN nem végleges megtelepedés szándékával elutazók esetében volt jelentős. A kölcsönös élménybeszámolók komoly jelentőséggel bírtak mindkét fél számára. Az óhazái hírek, a faluban történt események a hazához, a fajhoz való kötődést erősítették. írtak a családi életről, egészségről, tudakozódtak a kiutazás módjáról — mindezek az apró események, különösen a hazavágyókban érleltek olykor döntő elhatározást. A tengerentúlról érkezett levelek pedig, a munkáskéz hiányával küszködő családnak segítettek a várakozást enyhíteni. Az amerikai életről, munkáról írt beszámolók, még ha minden hivalkodástól mentesek voltak is, elemi erővel hatottak, a szomszéd falut is Vidéknek nevező falusiak gondolkodásában. Nem okvetlenül kiugró sikerekről szóltak e levelek, az otthon köztudottan rongyokban járó nincstelenek csupán emberségesebb életkörülmélyekről értesítik hozzátartozóikat. A korabeli sajtó alapján tudjuk, hogy egy-egy levél érkezése óriási eseménynek számított a falu életében. A nyilvános felolvasás megmozgatta a falusi élet csendes menetét.

50 A hazaküldött fényképek aztán egycsapásra eloszlatták a hitetlenkedők kétségeit. „Ha látna engem otthun a pap, meg a tanító, mikor felöltözök, hamarébb lekapná előttem a kalapot, mint én ű előttük." — írja egyikük.

51 S valóban, a képek elegáns, sötét ruhás, bőrcipős urakat mutatnak, nemegyszer hivalkodó óralánccal, divatos drótkeretes szemüveggel. A fényképcsere emléke mindenhol él, ha maga a kép „megégetődött" is azóta a legtöbb helyen. A többé-kevésbé rendszeresen (havonta) küldött leveleken kívül, esetlegesen, csomagot is küldtek a tengeren túlról. Jobbára ugyan a háború után, és inkább csak azok, akik véglegesen az új hazában telepedtek meg. „Mikor nagy ínségben voltunk csomagot is küldtek, használt ruhákat, cipőt" — mondta egy adatközlőnk, aki még mindig egy többszörösen elnyűtt, átvarrott amerikás mellényt viselt. Olykor feltűnt egy-egy különlegesebb ruhadarab (pl. prémes gyerekkabát, dísztű), használati tárgy (pl. szép imakönyv), azonban a csomagok küldése ekkor még nem volt olyan jellemző, mint később. „Nem vót az akkor divatba, mint most." A küldemények rendszerint csak apró csecse-becsékkel, képecskékkek, függőkkel voltak tele, amelyekkel aztán a szobákat díszítették a felvidéki falvakban.

52 Az otthonlevőknek természetesen legfontosabb volt a hazaküldött pénz, amelytől néhány esetben családok mindennapjai függtek. Az amerikai pénz szerepére más összefüggésekben térünk majd ki részletesen. Mint látható, a levelezésnek roppant jelentős szerepe volt. Utalni szeretnénk még arra, hogy az említett kivándorlási útvonalak kialakulásában az Amerikából küldött információk szintén nélkülözhetetlenek voltak. Mindent összevéve a két kontinens közötti kapcsolatok itt kiemelt formái a kivándorlásra ösztönző, vonzó és taszítóerőket közelítette egymás felé. A tényleges népmozgás létrejöttéhez azonban más feltételek is szükségesek voltak. Kulturális szempontok. Az eddig tárgyalt objektív feltételek azonban nem egy üres vákuumban,

53 nem önmagukban működtek, hanem a folyamat szociális, pszichikai és kulturális alapjain keresztül. Itt a kulturális kontextust vesz50. Eperjesi Lapok, 1882. 1. sz.; RáczI., 1965. 463. 51. Idézi a Zemplén, 1901. aug. 18. 33. sz. 52. GundaB., 1970.407. 53. „Objective conditions do not operate in a vacuum..." — G. Germani, 1964. 161.