A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)
SÁNDORFI György: Motte típusú várak a történeti Borsod vármegyében
28 SÁNDORFI GYÖRGY a várépítést, utána azok már csak királyi engedéllyel épülhettek. Ekkor jelennek meg váraink okleveleiben. 56 A tatárok visszatérésétől való félelem is lassan elmúlik. Leányvárat és Halomvárat úgy hagyják el, hogy talán véglegesen be sem fejezték őket. Amikor 1248-ban IV. Béla Füzérkőn vár építésére ad engedélyt Lambertusnak az egri püspökség területén, 57 akkor ez már egy magas hegyre kerülő, jól védhető kővár építésére szólt, miközben Leányvár és Halcmvár úgy dőltek össze, hogy egyetlen oklevél sem említi őket. BÜKKÁBRÁNY—TEMETŐ A bükkábrányi lelőhelyet ábrányi halom néven Leszih A. említi elsőnek, több más földvár között felsorolva. 58 KemenczeiT. az árokkal körülvett földvár oldalairól bronzkori, a hatvani kultúrába tartozó cserepeket gyűjtött. 59 A község első említését (Ábrány) 1221-ből ismerjük. 1292-ben az Örsur nembéli Chepán fia János itt adott el földet Vörös Benedeknek, akinek fiai 1324-ben elfoglalták a szomszédos Nyárádot, de 1326-ban vissza kellett adniuk azt az egri püspöknek. 60 Ábrány tehát nem volt az egri püspök tulajdona, azonban a vele határos Nyaradról sejtjük, hogy korábban szerzetesi birtok lehetett, de 1323ban már az egri püspökség földje volt. 61 A vár Bükkábrány központjától 1000 m-re keletre egy észak—északnyugati irányban húzódó lapos dombháton fekszik 138,7 m tengerszint feletti magasságban. A vár belső területén ma temető van, amelyet élősövény kerítés zár körbe. A felvételi rajz első ránézésre megtévesztő, mert a vár árka valószínűleg nem volt eredetileg egyenes vonalú, hanem a belső terület alakja szerint ívben hajlott. Az árok külső szélének ma látható egyenes vonala az élősövény ültetésekor keletkezhetett. Az élősövény külső oldalán kívül ma már semmi sem látható, mert a területet teljesen elszántották. Az egykori árok mérhető nyoma csak az élősövényen belül maradt meg. A vár belső része tojás alakú. Dombja nem a központban, hanem attól nyugatra helyezkedik el. Ezen az oldalon van a temető bejárata és a ravatalozó, amelyet beépítettek a mottedomb oldalába. Az eredeti állapotot tehát a ravatalozó építésekor erősen megváltoztatták. Elképzelhető, hogy a motte árka egykor a nyugati oldal meredekebb részének peremvonaláig terjedt, és akkor a domb a mainál centrálisabb helyzetben volt. A temető sírdombjain őskori cserepek sokasága igazolja, hogy a dombhát az őskorban is lakott hely volt. A motte dombjának tetején a kálvária három keresztje és egy kis harangtorony áll. Relatív magassága a nyugati oldalról 2,5 m, a keleti oldalról csak 2 m. M. Müller-Wille besorolása szerint tehát a kis56. Lásd 30. sz. jegyzetet. 57. Györffy Gy., Az Árpád-kori... 773., FügediE. Vár és társadalom... 116—117. 1978-ban Nováki Gy.-val bejártuk a helyszínt, Füzérkő sziklát és a mellette levő Odor-várat. Füzérkőn erődítésre utaló nyomot nem találtunk. A két hely közelsége, topográfiai azonossága igazolja Györffy Gy. nek azt a megállapítását, hogy Füzérkő helyett Odor-vár épült fel. 58. Leszih A., NumKözl. 7/1908/97. 59. Kemenczei T., K. Végh. K., HÓMÉ 7/1968/392. 60. Györffy Gy., Az Árpád-kori... 751. 61. uo. 794.
