A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

DOBROSSY István–FÜGEDI Márta: A kenderfeldolgozás törő és rostpuhító eljárásainak munkaeszközei és terminológiái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

A KENDERFELDOLGOZÁS TÖRŐ ÉS ROSTPUHÍTÓ ELJÁRÁSAI BORSOD MEGYÉBEN 247 A kétféle eszközön megtört rostanyagot különböző egységekbe rögzítik, s ezeket az egységeket vetik alá a puhító eljárásoknak. A kialakuló mértékegységekről itt vázlatosan szólunk, hiszen ez csupán része a kenderfeldolgozás rendkívül változatos és tanulságos mértékrendszerének, amelyet a későbbiekben önálló tanulmány formájában kívánunk feldolgozni.

15 Az egyszerre kitilolt mennyiség, rostanyag neve gyűjtőterületünkön általánosan félmarok, vagy marok. Csupán a Bodrogköz falvaiban fordul elő ennek a mennyiségnek a. fű, fő elnevezése. A kitilolt mennyiséget csomókba, fejekbe rögzítik. Különböző, területileg már nagy szélsőségeket mutató számú csomó, fej, vagy fű kerül egy göngyölegbe, gugyelűba, bunkóaljba, bakóaljba, vagy koszorúba. Ezeknek az egységeknek szórványosan találkozunk a kita elnevezésével is. Az egységek különbözőségét és falvankénti eltérését az alábbi adatok is jól érzékeltetik: Onga: 10—12 (kitilolt) marok= 1 fej Beret: 20—25 (kitilolt) marok = 1 fej Halmaj: 15 (kitilolt) marok = 1 fej 30 fej= 1 törőalja Hernádszentandrás: 1 áztatókévét 6 marokra bontottak, 3 marokból (azaz 1/2 kévéből) lett 1 fej. 32 fejből készítettek 1 koszorút, vagy bakóaljat. Kurittyán: 4 (kitilolt) marok = 1 bakóalja Sajólád: 1 áztató marokból —3 csapómarok 15 csapómarok =1 fej és 5 fejből 1 göngyöleg Tárd: 5—6 felvetet (a felvetet = a balkézzel egyszerre átfogható mennyiség) = 1 marok, 16 marok— 1 kötél (kötél kender, vagy bunkóalja) Szin: 5 marok — 1 fej, 5 fej— 1 koszorú Zemplénagárd: 20 félmarok (kitilolt) = 1 kita Az ismertetett adatok szélsőséges eseteket, értékeket is mutatnak. Jelen esetben ez nem túl lényeges, s nem is kell a falvak között összehasonlítási alapot keresnünk. A kenderfeldolgozás mérték- és számolási rendszere ugyanis egy-egy falun belül alkot a gyakorlat során kialakult és senki által el nem téveszthető egységet. A rostpuhító munka eszközei és elnevezései A) Kenderkallók, törőmalmok. Borsod-Abaúj-Zemplén megye területe — földrajzi adottságainál fogva — rendkívül gazdag folyókban és patakokban. Ezzel, valamint a nagyjelentőségű kendertermesztéssel magyarázható, hogy a 15. Ezt a munkát nagyon sok tanulságot leszűrve egyetlen településre kiterjedve megcsinálta Szolnoky L. 1950. 29—54. A kenderfeldolgozás mértékegységei igaz, településenként változnak, a számolás rendjében, rendszerében vannak olyan hasonlóságok, amelyeknek feldolgozása egy nagyobb területen számos új ismeretet eredményezhet.