A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

DOBROSSY István–FÜGEDI Márta: A kenderfeldolgozás törő és rostpuhító eljárásainak munkaeszközei és terminológiái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

A KENDERFELDOLGOZÁS TÖRŐ ÉS ROSTPUHÍTÓ ELJÁRÁSAI BORSOD MEGYÉBEN 241 3. kép. Az áttört és deszkás szerkezetű tilók elterjedése Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tett munkaeszközök (2. kép). A két típus elterjedése és használata földrajzilag viszonylag jól körvonalazható egységet képez (3. kép). Az áttört szerkezetű tilókat a Taktaköz (Csobaj, Báj, Prügy) és a Bodrogköz falvaiban (Tiszakarád, Kenézlő, Vajdácska, Sárospatak, Zemplénagárd) használják, de alkalmazásuk nem kizárólagos, mellettük egy-egy falun, vagy parasztgazdaságon belül is megtalálható a deszkás szerkezetű tiló. A Taktaköz és a Bodrogköz területét e két típus elterjedése érintkezési vidékének tarthatjuk, hiszen ettől a vonaltól északra és nyugatra csak a deszkás szerkezetű tilók, az Alföld felé, délre pedig csak az áttört szerkezetű tilók találhatók meg.

6 Az előbbiekből következően a deszkás szerkezetű tilókat gyűjtőterületünk minden más településén használják és ismerik (3. kép). A két fő típuson belül formai jegyek alapján további megkülönböztetéseket tehetünk. Az áttört típusú tilók lehetnek fogazott, vagy sima oldalélűek (4—5. kép), egy vagy több vágóéllel ellátottak, sőt lábuk száma és elhelyezése alapján is tehetünk különbséget (kettő vagy négy lábúak). A deszkás szerkezetű tilók csak sima oldaléllel fordulnak elő (6—7. kép). Lehetnek egy vagy több vágóéllel ellátottak, összeillesztésüket, formai megoldásaikat tekintve különleges, egyedi megoldásúak (8. kép). A lábak száma és az elhelyezési, rögzítési módok szerint ezen a csoporton belül is differenciálhatunk. 6. A két eszköz földrajzi elterjedésének határait Szolnoky i. m. (1972) 45. térképen mutatja be.