A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)
SÁNDORFI György: Motte típusú várak a történeti Borsod vármegyében
22 SÁNDORFI GYÖRGY 10. kép. Kisgyőr-Halomvár távlati képe (Nováki Gy. felvétele 1978.) nősen feltűnő ez Halomvár esetében, ahol a hegynek a közvetlenül a vár északnyugati oldala mellett levő orma sokkal alkalmasabb hely vár telepítésére. Kisebb földmunkával—egy árokkal átvágva az orom nyergét—lehetett volna kialakítani egy várat, amely védelmi szempontból is sokkal előnyösebb, mivel az orom három oldala rendkívül meredek, ezáltal rohammentes. Leányvár távolabbi környékén is vannak sokkal alkalmasabb helyek vár építésére. A két várat látva, értékelve méreteik rendkívüli hasonlóságát, csak azt a következtetést lehet levonni, hogy az adott esetben egy előre meghatározott méretű és típusú vár megépítésére kerestek alkalmas helyet. A vár típusán és méretein még akkor sem módosítottak, ha a kiválasztott hely közelében alkalmasabb hely is volt egy másfajta vár építésére. A két vár tehát egy előre, a helyszín előzetes ismerete nélkül megszabott terv nyomán épült, amiből az következik, hogy építőjét, vagy építtetőjét egy és ugyanazon személyben kell keresnünk. Feltűnő a két domb közepén levő nagyméretű mélyedés, amelyről nem lehet mást megállapítani, mint azt, hogy eredetileg valamiféle rendeltetése volt, és nem a természet hatására jöttek létre. Megvizsgálva a motte dombjának környékét, ilyen mennyiségű kihordott földet nem látni, és ekkora mélyedést (762m 3 ) kincskeresők nem áshattak. A rendeltetés mellett szól az a hasonlóság is, amelyet már a várak leírásánál hangsúlyoztunk, hogy a körbefutó felső perem egy helyen — mintegy 6 méterrel — alacsonyabb. Egyetlen következtetést tudunk csak levonni, hogy várainknál a tornyot — minden valószínűség szerint egy fatornyot — nem a domb tetejére építették, hanem magára az eredeti terepszintre állítva hordták körbe földdel úgy, hogy a toronyba a bejárat nem a domb tetején, hanem annak deréktáján volt. Az eltelt évszázadok alatt a torony elpusztulva egy lyukat hagyott maga