A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

PALÁDI-KOVÁCS Attila: Gazdasági épületek Észak-Borsodban és Gömörben. A rakodó

GAZDASÁGI ÉPÜLETEK ÉSZAK-BORSODBAN ÉS GÖMÖRBEN. A RAKODÓ 221 13. kép. Palatetős rakodó. Szalóc (Slavec), Paládi-Kovács A. felv. 1972 A mezei rakodókból a szénát akkor kezdték behordani a faluba, amikor az olpadon már erősen megfogyatkozott a takarmány. Ambrus László mezei rakodójába kb. 12 szekér széna fért, istállójának padlására is rakhatott 10 szekér takarmányt. A rakodóból szánkón vagy szekéren beszállított szénát az ólpadoh megüresedett helyre rakták, ahonnan egy nyíláson át apránként egyenesen a marhaőlba. továbbíthatták. Az utóbbi évtizedben több szénarakodót elbontottak Szalócon. Megszűnt a községi rakodó is, amelyik olyan nagy volt (kb. 26 méter hosszú), hogy a községen kivul még négy gazda rakodott bele. Felosztották az épületet szakaszokra. Ezeket ritka deszkafallal választotta el egymástól a négy gazda, Lőrincz Antal Lőrincz Bálint, Lőrincz Béla és Lőrincz Zoltán. Megszűnt Borzi Bálint rakodója, amelyben 20 szekér széna fért el, lebontották már Csunyocska László és Ferencz András rakodóját is.

19 A Rozsnyó (Rožňava) vidéki magyar falvak szénarakodóival rokon, hasonló szerkezetű és külső megjelenésű tárolóépületek láthatók a Sajó felső szakaszán, a szlovák falvakban is. Vlahovo, Gočovo, Nižná Slana és Výšna Slana parasztjai szintén deszkázott oldalú stodoldkat építettek kertjeikben és rétjeiken a szénának. Rédova magasan fekvő, már-már havasi kaszálóin régebben boronafalú stodolákbanr aktározták el a takarmányt, s csak télen, a havon szállították haza a faluba.

20 19. Adatközlők: Ambrus László, szül. 1897-ben, Szalócon; Pázmán László, szül. 1902-ben Szalócon 20. S. gy. Adatközlő: Oravetz Zsuzsanna, szül. 1898-ban Rédován.