A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

PALÁDI-KOVÁCS Attila: Gazdasági épületek Észak-Borsodban és Gömörben. A rakodó

214 PALÁDI-KOVÁCS ATTILA 3. kép. Zsúptetős, fonott falazattal és kapuval épült rakodó. Keresztéte, Paládi-Kovács A. felv. 1969 kon álló, oldalfalak nélküli rakodó Gömörben is megtalálható, mint azt Felsővály (Vysné Valice) községben készített fényképünk is igazolja (4. kép). Általánosságban mégis elmondható, hogy délről északi irányban haladva fogy a falazat nélküli rakodók száma, ugyanakkor növekszik az oldalfalakkal épült szénarakodók részaránya. A falazat anyaga sokféle lehet. Viszonylag ritka a vesszőből fonott sövényfal és ritka a husángokból font pacsitfal is. Régebben azonban ezeknek a faltípusoknak nagyobb jelentőségük lehetett. Gömör egyes magyar falvaiban boronafalú és rovásolt falú (zsilipéit faltechnika) szénarakodókat is építettek. Perjésén (Drazice), Pádáron (Padárovce), Nagybalogon (Vel'ky Blh), ahol a Balog-völgyi magyar faépítkezés emlékei legtovább megmaradtak, még 1978-ban is tanulmányozhattam ravásolt falú rakodókat (5. kép). Gömörben legelterjedtebb a szögelt deszkafalazat. A fenyődeszkákat általában vízszintesen fektetve, a talpfákkal párhuzamosan helyezve szögezik fel a rakodó oszlopaira. A deszkákat nem illesztik szorosan egymás mellé, hanem kisebbnagyobb réseket hagynak köztük, hogy szabadon szellőzzön a széna (6—7. kép). Gömörben, csakúgy mint Borsodban és Abaúj nyugati felében a szénarakodók rendszerint a gazdák falusi portáján állnak. Vagy a csűr szomszédságában, vagy a csűr mögött elterülő rakodőkertbQn van a megszokott helyük. Ezt az elhelyezést találtuk a gömöri Erdőhát barkó falujában, Péterfalán, csakúgy, mint a Balog-völgyi falvakban (Uzapanyit, Nagybalog, Perjése, Padár), a Tú-