A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

V. ZALÁN Irén: Miskolc zenei élete a két világháború között (Első közlemény)

MISKOLC ZENEI ÉLETE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 199 CM*g. VH C E4lito«» i»4> 7. kép. Hollósy mű olasz kiadású címlapja 8. kép. Balogh Bertalan a BMK és ME Közművelődési Osztály elnöke cember 11-én, csütörtök este 8 órai kezdettel a Lévay Egyesület rendezésében irodalmi műsort tart a Zenepalota nagytermében.

113 (A műsor azért is érdekes, mert összehasonlításra ad lehetőséget a miskolci zenei alkalmakkal. Szigeti Sándor Liszt műveket játszott, Rigó Magda opera áriákat énekelt, feltehetően csak vendégművésze volt a nyíregyháziaknak, operaházi tag lévén, Molnár Rózsi Bessenyei-verseket szavalt, Szohor Pál nyíregyházi h. polgármester Nyíregyházáról tartott előadást, Vietórisz József költeményeit adta elő, és az est után tartott társas vacsorán Bencs Kálmán dr. polgármester a Bessenyei serleggel irodalmi pohárköszöntőt mondott. V. Gné.) 3. A Kereskedők és Gazdák Köre. Az egyesület célja szerint „a mezőgazdákat, kereskedőket és gyáripari pályán működő elemeket kívánta közösségbe vonni a társas élet szebbé tételére." A törekvés sikerrel járt, mert ez volt Miskolcon a legnépesebb kaszinó, amely a zsidó társadalom vezető rétegét foglalta magában, mintegy 709 tagot. Alapításuk a század elejére tehető. 1921-ben már állt a mai Galéria helyén díszes székházuk, amelyet 1929-ben újjáépítettek. Felekezeti megosztásban az izraeliták aránya 1920-ban Budapest után Miskol113. Színházi Kurír. Színházi, mozi és társadalmi hetilap Miskolc 1931. december 6.