A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)
SÁNDORFI György: Motte típusú várak a történeti Borsod vármegyében
MOTTE-TÍPUSÚ VÁRAK A TÖRTÉNETI BORSOD VÁRMEGYÉBEN 19 8. kép. Kisgyőr-Halomvár helyszínrajza és a déli oldalon már egészen laposan ereszkedik lefelé a terep. A hegy teteje fennsíkszerű, enyhén domborúan hajlik. Ezen a lapos hegyháton található a vár, a még ma is jelentős méretű árokkal (szélessége kb. 22 m és mélysége eléri az 5 m-t is) körülvett motte dombja. A dombot az árokból kitermelt földből hordták össze, egyedül a nyugati oldalon került kisebb földmennyiség az árok külső oldalára. Az árok a keleti oldalon megszakad, itt egy kb. 6 m széles bejáró utat hagytak az árok szelvényében. Feltűnő, hogy a bejáró út ez egyik leglankásabb (gyakorlatilag sík) oldalon maradt meg. Az átjáró útnak sem a külső, sem a belső oldalán nem találtunk olyan nyomot, amely arra utalt volna, hogy a bejáratot külön erődítéssel védték. A belső terület közepén, a laposan emelkedő hegyhát legmagasabb pontján áll a motte dombja. Nagyjából kör, illetve csonka kúp alakú, a belsejében egy nagyméretű, töbörszerű mélyedéssel. A körbefutó felső perem az egyik oldalon alacsonyabb, ez mintha bejárat lenne a motte dombjának a belsejébe. A domb környékén és a belső mélyedésben falazott épületre utaló nyomot a felszínen nem találtunk. Az 1978 évi bejáráskor a domb nyugati oldalánál az árok belső széléig terjedő friss szántást találtunk, de lelet abban sem volt. (A vár geometriai adatait lásd a mellékelt táblázaton.) Leányvárról elsőként részletesen Kandra K. iG írt, és az Örs-nemzetség leányi-ága lovagvárának tartotta. Borovszky S. minden alap nélkül több más középkori várral együtt tévesen szláv építménynek vélte. 47 Szendrei J. csak említi 48 , majd 1970-ben Kemenczei T. végzett feltárást a várban. Figyelemmel 46. Szerk.: Kandra K., Adatok az egri egyházmegye történelméhez. Eger, 1885. 1.^190. 47. Borovszky S., Borsod vármegye története. Bp. 1909. I. 7 48. Szendrei J., Hadtört. Közi, 28/1927/266.
